Sforza Bona lengyel királyné

	Sforza Bona lengyel királyné ; (Bona Sforza d'Aragona)
Született	1494. február 2.; Vigevano
Elhunyt	1557. november 19. (63 évesen); Bari vár
Állampolgársága	Milánói Hercegség
Házastársa	I. Zsigmond lengyel király
Gyermekei	Jagelló Izabella magyar királyné; II. Zsigmond Ágost lengyel király; Jagelló Katalin svéd királyné; Jagelló Anna lengyel királyné; Jagelló Zsófia braunschweig-wolfenbütteli hercegné; Wojciech Olbracht; Elisabeth of Poland;
Szülei	Isabella of Naples; Gian Galeazzo Sforza
Foglalkozása	arisztokrata; műgyűjtő;
Tisztség	queen of Poland (1518–1557); President of the Republic of Poland (1518–1557);
Halál oka	mérgezés
Sírhely	San Nicola
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sforza Bona lengyel királyné témájú médiaállományokat.

Az ifjú Bona királyné

Bona Sforza 1517 körül

Bona Sforza régens anyakirályné

Bona Sforza (kiejtése: [ˈbɔːna ˈsfɔrʦa]; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2. – Bari, Apulia, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) lengyel királyné, litván nagyhercegné, Bari és Rossano hercegnője. II. Alfonz nápolyi király unokája.

Élete[szerkesztés]

Sforza Bianka Mária német-római császárné Gian Galeazzo II Sforza milánói hercegnek és Aragóniai Izabella (1470–1524) nápolyi királyi hercegnőnek, II. Alfonz nápolyi király lányának a legifjabb gyermekeként született. 8 hónapos korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonöt éves édesapja. Az ifjú Sforza hercegnőt édesanyja kiváló nevelésben részesítette, a klasszikus szerzők, a zene és a tánc ismeretén kívül a kormányzás fogásait is elsajátította.

A 24 esztendős Bona Sforza I. Miksa német-római császár ajánlására (akinek második felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné volt, Bona Sforza nagynénje) Krakkóban 1518. április 18-án I. Zsigmond lengyel királyhoz ment férjhez. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született. Az új királyné nagy befolyással volt férjére, támogatta a humanizmus lengyelországi fejlődését. Fényűző udvart tartott, kedvelte a pompát, külföldiekkel – elsősorban olaszokkal – vette körül magát.^[4] Pártfogója volt a lutheránus egyháznak.^[5]

Az I. Zsigmond király élete vége felé megnövekedett az összeütközések száma Bona és fia, Zsigmond Ágost között, aki 1547-ben titokban elvette a litván főúri családból származó Barbara Radziwiłłt, majd amikor I. Zsigmond halála (1548) után bejelentette házasságát, Bona özvegy-királyné, a köznemességgel együtt megpróbálta semmissé nyilváníttatni azt. Az ellenségeskedés miatt Bona átköltözött Mazóviába, és hívei segítségével aláásta az ifjú király tekintélyét.^[6] 1556-ban, nem látva semmi esélyt saját befolyása visszaszerzésére, hazatért Itáliába.

Egyes feltételezések szerint 1551-ben ő mérgezte meg fia feleségét, a litván hercegi családból származó Barbara Radziwiłłt.^[7]

Utolsó évei, halála[szerkesztés]

Zsigmond Ágost nevű fia nagykorúsodása után 1556-ban az özvegy Bona királyné átadta a kormányt fiának, és még ugyanabban az évben visszatért Bariba, Itáliába. Hamarosan azonban magántitkára és szeretője, Gian Lorenzo Pappacoda II. Fülöp spanyol király megbízásából megmérgezte. Bariban temették el a Basilica di San Nicola templomban.^[8]

Gyermekei[szerkesztés]

Izabella (*Krakkó, 1519. január 18.; †Gyulafehérvár, 1559. szeptember 15.), 1540-től Szapolyai János magyar király felesége
Zsigmond Ágost (*Krakkó, 1520. augusztus 1.; †Knyszyn, 1572. július 7.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme
Zsófia (*Krakkó, 1522. július 13.; †Schöningen, 1575. május 28.), 1556-tól II. Henrik braunschweig-wolfenbütteli herceg felesége
Anna (*Krakkó, 1523. október 18.; †Varsó, 1596. szeptember 9.), 1576-tól Báthory István felesége
Katalin (*Krakkó, 1526. november 1.; †Stockholm, 1583. szeptember 16.), 1562-től III. János svéd király felesége, III. Zsigmond lengyel király anyja
Albrecht (Olbracht) (született és meghalt 1527. szeptember 20.)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
↑ Davies: 130.
↑ Davies: 153.
↑ J. Tazbir Zygmunt August, [in:] Poczet królów i książąt polskich, Czytelnik, Warszawa, 1987, 340. oldal
↑ Davies: 127.
↑ Sławińska.

Források[szerkesztés]

Norman Davies: Lengyelország története. Osiris, Budapest, 2006 ISBN 963-389-873-0
Foundation for Medieval Genealogy
Wanda Sławińska: Poland's Italian Queen. Bona Sforza on the 500th Anniversary of her Birth University of Buffalo

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Előző Szapolyai Borbála	Lengyelország királynéja 1518 – 1548	Következő Habsburg Erzsébet
Előző Szapolyai Borbála	Litvánia nagyhercegnéje 1518 – 1548	Következő Habsburg Erzsébet

Lengyelország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[6f27195f1c4bf0e617525a841bfc8caf644e8dd6-1] RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)

[d30d85fc4780b6f1f14271eb67a0bd6a358d86f0-2] Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 14.)

[82136f8a98a4982f31e232ee983777c369136231-3] Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

[4] Davies: 130.

[5] Davies: 153.

[6] J. Tazbir Zygmunt August, [in:] Poczet królów i książąt polskich, Czytelnik, Warszawa, 1987, 340. oldal

[7] Davies: 127.

[8] Sławińska.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

Sforza Bona lengyel királyné (Bona Sforza d'Aragona)

Született	1494. február 2.^[1] Vigevano
Elhunyt	1557. november 19. (63 évesen)^[2] Bari vár^[3]
Állampolgársága	Milánói Hercegség
Házastársa	I. Zsigmond lengyel király
Gyermekei	Jagelló Izabella magyar királyné II. Zsigmond Ágost lengyel király Jagelló Katalin svéd királyné Jagelló Anna lengyel királyné Jagelló Zsófia braunschweig-wolfenbütteli hercegné Wojciech Olbracht Elisabeth of Poland
Szülei	Isabella of Naples Gian Galeazzo Sforza
Foglalkozása	arisztokrata műgyűjtő
Tisztség	queen of Poland (1518–1557) President of the Republic of Poland (1518–1557)
Halál oka	mérgezés
Sírhely	San Nicola
A Wikimédia Commons tartalmaz Sforza Bona lengyel királyné témájú médiaállományokat.