Sforza Bona lengyel királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bona Sforza
Cranach the Younger Bona Sforza.jpg
Uralkodóház Sforza
Született 1494. február 2.
Vigevano
Elhunyt 1557. november 19. (63 évesen)
Bari
NyughelyeSzent Miklós-bazilika
Édesapja Gian Galeazzo Sforza
Édesanyja Aragóniai Izabella
Házastársa I. Zsigmond lengyel király
Gyermekei Izabella magyar királyné,
II. Zsigmond Ágost lengyel király,
Zsófia braunschweig–wolfenbütteli hercegné,
Anna lengyel királynő,
Katalin svéd királyné
Tisztség királyné, uralkodó hercegnő
Vallása római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Bona Sforza témájú médiaállományokat.

Bona Sforza (magyarosan: Sforza Bona; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2. – Bari, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.), a Sforza-hából való itáliai hercegnő, aki I. Zsigmond lengyel király hitveseként lengyel királyné 1518 és 1548 között, valamint saját jogán Bari és Rossano hercegnője 1524-től haláláig.

Élete[szerkesztés]

Sforza Bianka Mária német-római császárné Gian Galeazzo II Sforza milánói hercegnek és Aragóniai Izabella (14701524) nápolyi királyi hercegnőnek, II. Alfonz nápolyi király lányának a legifjabb gyermekeként született. 8 hónapos korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonöt éves édesapja. Az ifjú Sforza hercegnőt édesanyja kiváló nevelésben részesítette, a klasszikus szerzők, a zene és a tánc ismeretén kívül a kormányzás fogásait is elsajátította.

A 24 esztendős Bona Sforza I. Miksa német-római császár ajánlására (akinek második felesége, Sforza Bianka Mária német-római császárné volt, Bona Sforza nagynénje) Krakkóban 1518. április 18-án I. Zsigmond lengyel királyhoz ment férjhez. A házasságból egy fiú- és négy leánygyermek született. Az új királyné nagy befolyással volt férjére, támogatta a humanizmus lengyelországi fejlődését. Fényűző udvart tartott, kedvelte a pompát, külföldiekkel – elsősorban olaszokkal – vette körül magát.[1] Pártfogója volt a lutheránus egyháznak.[2]


Az I. Zsigmond király élete vége felé megnövekedett az összeütközések száma Bona és fia, Zsigmond Ágost között, aki 1547-ben titokban elvette a litván főúri családból származó Barbara Radziwiłłt, majd amikor I. Zsigmond halála (1548) után bejelentette házasságát, Bona özvegy-királyné, a köznemességgel együtt megpróbálta semmissé nyilváníttatni azt. Az ellenségeskedés miatt Bona átköltözött Mazóviába, és hívei segítségével aláásta az ifjú király tekintélyét.[3] 1556-ban, nem látva semmi esélyt saját befolyása visszaszerzésére, hazatért Itáliába.

Egyes feltételezések szerint 1551-ben ő mérgezte meg fia feleségét, a litván hercegi családból származó Barbara Radziwiłłt.[4]

Utolsó évei, halála[szerkesztés]

Zsigmond Ágost nevű fia nagykorúsodása után 1556-ban az özvegy Bona királyné átadta a kormányt fiának, és még ugyanabban az évben visszatért Bariba, Itáliába. Hamarosan azonban magántitkára és szeretője, Gian Lorenzo Pappacoda II. Fülöp spanyol király megbízásából megmérgezte. Bariban temették el a Basilica di San Nicola templomban.[5]

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Davies: 130.
  2. Davies: 153.
  3. J. Tazbir Zygmunt August, [in:] Poczet królów i książąt polskich, Czytelnik, Warszawa, 1987, 340. oldal
  4. Davies: 127.
  5. Sławińska.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Előző
Szapolyai Borbála
Lengyelország királynéja POL Przemysł II 1295 COA.svg
1518 – 1548
Következő
Habsburg Erzsébet
Előző
Szapolyai Borbála
Litvánia nagyhercegnéje Coat of arms of Lithuania.svg
1518 – 1548
Következő
Habsburg Erzsébet