Aragóniai Jolán lunai grófné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Aragóniai Jolán
Aragóniai Jolán
Lunai Grófság grófnéja
Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július1353. július
Elődje Aragóniai Konstancia
Utódja Brianda d'Agoult
Quinto Báróság bárónéja
Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július1353. július
Elődje Aragóniai Konstancia
Utódja Brianda d'Agoult
Sogorb/Segorbe úrnője
Violant d'Aragó/Violante de Aragón
Uralkodási ideje
1339. július1353. július
Elődje Aragóniai Konstancia
Utódja Brianda d'Agoult
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Született 1310. október
Barcelona
Elhunyt 1353. július 19. (után) (42 évesen)
Pedrola, Aragónia
Édesapja II. Jakab aragón király (1267–1327)
Édesanyja Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő (1280/83–1310)
Házastársa 1. Tarantói Fülöp (1297–1330), Rhómánia despotája
Házastársa 2. Lope lunai gróf (1315/20–1360)
Gyermekei 2. házasságából:
Jolán (megh. fiatalon)

Aragóniai Jolán (Barcelona, 1310. október – Pedrola, Aragónia, 1353 július 19. után), katalánul: Violant d'Aragó, spanyolul: Violante de Aragón, olaszul: Violante d'Aragona, születése jogán aragóniai, valenciai, szicíliai és szardíniai királyi hercegnő, első házassága révén Rhómánia deszpinája,[1] második házassága révén Luna grófnéja, Quinto bárónéja és Sogorb[2] úrnéja. V. István magyar király dédunokája és IV. Péter aragóniai király nagynénje.

Élete[szerkesztés]

Édesapja II. Jakab aragón és szicíliai király, III. Péter aragón és szicíliai királynak, valamint Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnőnek, I. Manfréd szicíliai király lányának a fia. Édesanyja Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő leánya. Jolán volt szülei legkisebb gyermeke. Édesanyja röviddel a születését követően 1310. október 10-én meghalt Barcelonában. Édesapja ezután még kétszer házasodott meg. Először Lusignan Mária ciprusi királyi hercegnőt, majd Montcadai Elisenda úrnőt vette feleségül.

Első férje elsőfokú unokatestvére, Tarantói Fülöp (12971330), Rhómánia despotája, I. (Anjou) Fülöp tarantói hercegnek, Jolán anyja bátyjának másodszülött fia volt. Vele 1328. februárjában házasodtak össze. A herceg azonban 1330. május 17-én meghalt. Házasságuk gyermektelen maradt. Első férje halála után Jolán másodfokú unokatestvéréhez, Lope lunai grófhoz ment feleségül, 1339. júliusában Lérida városában. Házasságukból egy leánygyermek született.

Lope grófot származása, rokonsága és a korona iránti hűsége miatt IV. Péter aragóniai király kinevezte Aragónia kormányzójává 1347-ben, mikor a nemesek az aragón király öccse vezetésével fellázadtak IV. Péter ellen, aki miután a felesége és az addig egyetlen fia közvetlenül a szülés után meghalt, az addigi trónöröklési törvények ellenében, mely szerint csak fiú örökölheti a trónt, legidősebb lányát, Konstanciát jelölte trónörökösnek. IV. Péter 1348-ban a szolgálataiért cserébe Luna grófjává léptette elő, így Jolán infánső is Luna grófnéja lett.

Jolán infánsnő túlélte egyetlen lányát, és 1353. július 19-én vagy röviddel utána halt meg az aragóniai Pedrolában.

Jolán halála után férje ismét megházasodott, és feleséül vette Brianda d'Agoult (1335 körül–1406) provanszál származású úrnőt, Foulques d'Agoult-nak, Sault urának és Alasacie (Alix) des Baux-nak a lányát, akitől 2 leánya született, köztük a legidősebb a későbbi Luna Mária aragóniai királyné.

Gyermeke[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Rhómánia despotája cím (a despota női változata a deszpina) görögül: δεσπότης (δέσποινα) της Ρωμανίας a Bizánci, illetőleg a Konstantinápolyi Latin Császárság európai területeinek összefoglaló elnevezése volt.
  2. Sogorb egy valenciai város katalán változata, spanyolul: Segorbe.

Irodalom[szerkesztés]

  • Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1285–1387 a. d. H. Barcelona, 1343–1387 König von Mallorca, 1379 Herzog von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 71, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Előző
Aragóniai Konstancia
Luna grófnéja Armas de Luna.png
1339 – 1353
Következő
Brianda d'Agoult