Provence-i Margit francia királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Provence-i Margit
MarketaProv.jpg

Franciaország királynéja
Uralkodási ideje
1234 – 1270
Elődje Kasztíliai Blanka
Utódja Aragóniai Izabella
Született 1221
Forcalquier
Brignoles
Elhunyt 1295. december 20. (73-74 évesen)
Párizs
Nyughelye Saint Denis
Házastársa IX. Lajos francia király
Gyermekei Izabella navarrai királyné
III. Fülöp francia király
Jean Tristan de Valois
I. Pierre d’Alençon
Robert de Clermont
Franciaországi Ágnes burgundi hercegné
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Provence-i Margit témájú médiaállományokat.

Provence-i Margit (1221Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt.

IV. Raimond Bérenger provence-i gróf és Béatrice de Savoie lánya volt, házasságát az energikus özvegy királyné, Kasztíliai Blanka szervezte meg Lajossal. 1234. május 27-én Sens városában esküdtek egymásnak örök hűséget, és házasságuk során tizenegy gyermeket nemzettek.

Margit anyósához hasonlóan határozott, kemény és tehetséges asszony volt: férjét 1248-ban elkísérte a VII. keresztes hadjáratra, Egyiptomba, ahol Lajos fogsága idején hivatalosan is ő vezette a keresztes hadakat. 1254-es hazatértükig három gyermekük született a Közel-Keleten. Ezt követően nem sokat hallani róla: gyermekeivel foglalkozott, és kegyes életet élt.

Lajos 1270-es tuniszi halálát követően Margit igyekezett befolyása alatt tartani fiát, Merész Fülöpöt, és többször megpróbálta 1267-ben elhunyt húga, Béatrice örökét visszaszerezni sógorától, Anjou Károlytól. 1278-ban Margit egyetlen életben maradt testvéréhez, Angliai Eleonórához, III. Henrik angol király özvegyéhez és I. Edward anyjához fordult, hogy fia segítségével harcot indítson közös jogaikért, ám a hat évig húzódó konfliktust IV. Márton pápa közbenjárásával végül békésen sikerült rendezni: a királynék lemondtak követeléseikről.

Provence-i Margit ösztönzésére két életrajz is született férjéről: egy Jean de Joinville champagne-i sénéchal és egy a királyné gyóntatójának tollából, melyek egyfelől számos emberi epizóddal gazdagítják ismereteinket a később szentté avatott uralkodóról, másrészt kegyességét hangsúlyozzák.

Margit élete végén Saint-Marcelbe, az általa alapított Szent Klára minorita zárdába vonult vissza lányával, Blanche-sal. Halálhírére I. Edward körlevélben rendelte el, hogy országa minden püspöke imádkozzon nagynénje lelki üdvéért.

Házassága és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1234. május 27-én Sens-ben ment feleségül az abban az évben nagykorúvá vált Szent Lajoshoz. 11 gyermekük született: