I. Lajos szicíliai király
| I. Lajos | |
| Aragóniai Lajos | |
| Ragadványneve | Gyermek Lajos |
| Szicíliai (Trinacriai) Királyság királya | |
| Ludovico/Luigi I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1342. augusztus 15. – 1355. október 16. | |
| Koronázása | Palermo 1342. szeptember 15. |
| Elődje | II. Péter |
| Utódja | III. (Együgyű) Frigyes |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Született | 1337/38. február 4. Catania, Szicília |
| Elhunyt | 1355. október 16. (18 évesen) Acireale (szicíliai olaszul: Jaciriali vagy röviden Jaci), Szicília |
| Nyughelye | Szent Ágota Székesegyház, Catania |
| Édesapja | II. Péter szicíliai király (1304/5–1342) |
| Édesanyja | Görzi Erzsébet karintiai hercegnő (1298–1352) |
| Testvére(i) | |
| Házastársa | nem nősült meg |
| Gyermekei | Ágyasától (ágyasaitól): 1. Antal (1350/1355–1373 körül) 2. Lajos (1350/1355–1374 után) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Lajos (Catania, Szicília, 1337/1338. február 4. – Acireale (szicíliai olaszul: Jaciriali vagy röviden Jaci), Szicília, 1355. október 16.), uralkodói mellékneve: Gyermek Lajos, katalánul: Lluís I de Sicília, olaszul: Ludovico (Luigi) d'Aragona detto il Fanciullo, szicíliai király, III. Frigyes szicíliai király bátyja. A katalán eredetű Barcelonai-ház szicíliai ágának királyi főágából származott.
Élete[szerkesztés]
_B.7.jpg)
Édesapja II. Péter szicíliai király, édesanyja Görzi Erzsébet karintiai hercegnő, II. Ottó karintiai herceg és Piast Eufémia liegnitzi hercegnő leánya. Lajos volt szülei legidősebb, életben maradt fiúgyermeke, két öccse született még: János (1340 körül–1353) és Frigyes, aki Lajost követte a trónon. Egyik nővére, Eleonóra feleségül ment IV. Péter aragóniai királyhoz, másik nővére, Beatrix II. Rupert rajnai palotagróf és választófejedelem felesége lett. Míg harmadik nővére, Eufémia Szicília régense volt 1355–1357 között.
Amikor 1342. augusztus 15-én meghalt az édesapja, Lajos lett Szicília királya, és 1342. szeptember 15-én Palermóban királlyá koronázták.[1] Mivel még kiskorú volt, régenssé nevezték ki mellé édesanyját, Görzi Erzsébet királynét, valamint apai nagybátyját, II. Jánost, Athén hercegét, Randazzo őrgrófját. Miután ő 1348-ban meghalt a pestistől, édesanyja 1352-ben halt meg, és ekkor a még mindig kiskorú király mellett legidősebb nővére, Konstancia (1324 körül–1355) töltötte be a régensi tisztet 1354-ig.
Lajost később eljegyezték Konstancia aragón hercegnővel, azonban a király az egybekelésük előtt 1355 októberében nővérével, Konstanciával együtt pestisben meghalt. A házasságon kívül született fiait nővére, Eleonóra aragón királyné vette gondjaiba, és Aragóniában neveltette őket. Lajost a cataniai Szent Ágota Székesegyházban temették el nagyapja, II. Frigyes szicíliai király és régens nagybátyja mellett.
Gyermekei[szerkesztés]
- Lajos nem nősült meg, de ismeretlen ágyasától vagy ágyasaitól két gyermeke született:
- Antal (1350/55–1373 körül), felesége Aragóniai Beatrix (1355 körül–1373 után), Cocentaina és Planes bárónője,[2] I. Péternek, Jérica[3] bárójának és Szardíniai Bonaventurának, II. (Baux) Hugó arboreai király (judex) leányának a leánya, gyermekei nem születtek
- Lajos (1350/55–1374 után), Tripi bárója, felesége Anglesolai Konstancia, gyermekei nem születtek
Ősei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ L. Aprile (1725: 177).
- ↑ Cocentaina és Planes a Valenciai Királyság városai.
- ↑ Jérica valenciai város, katalánul: Xèrica, aragóniai nyelven: Exerica.
Források[szerkesztés]
- Aprile, Francesco. Della cronologia universale della Sicilia (olasz nyelven). Palermo (1725). Hozzáférés ideje: 2015. április 9.
- Fodale, Salvatore. Ludvico d'Aragona, re di Sicilia, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 66 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (2006). Hozzáférés ideje: 2015. április 9.
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk[szerkesztés]
- Cawley, Charles: Sicily Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2015. április 9.)
- Luigi I, re di Sicilia (olasz nyelven). Geneall. (Hozzáférés: 2015. április 9.)
- Marek, Miroslav: Bellonides (angol nyelven). Euweb. [2011. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 9.)
- Pazdziora, Mariusz: Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. április 9.)
- Schreiber, Karl-Heinz: Ludwig König von Sizilien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2015. április 9.)
| Előző II. Péter |
Szicília királya 1342 – 1355 |
Következő III. (Együgyű) Frigyes |
