II. János athéni herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. János
Aragóniai János
Szicíliai Királyság régense
Giovanni d'Aragona
Uralkodási ideje
1342. 1348. április 3.
Elődje II. Péter
Utódja Görzi Erzsébet
Athéni Hercegség hercege
Ιωάννης B'
Uralkodási ideje
1338. augusztus 22. 1348. április 3.
Elődje II. (Aragóniai) Vilmos
Utódja I. (Aragóniai) Frigyes
Neopatria hercege
Ιωάννης B'
Uralkodási ideje
1338. augusztus 22. 1348. április 3.
Elődje II. (Aragóniai) Vilmos
Utódja I. (Aragóniai) Frigyes
Málta grófja
Giovanni II
Uralkodási ideje
1342 1348. április 3.
Elődje Pedro Fadrique de Aragón
Utódja I. (Aragóniai) Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Született 1317. április/május
Catania
Elhunyt 1348. április 3. (31 évesen)
Catania
NyughelyeSzent Ágota Székesegyház, Catania
Édesapja II. Frigyes szicíliai király (1271/72–1337)
Édesanyja Anjou Eleonóra szicíliai (nápolyi) királyi hercegnő (1289–1341)
Testvére(i)
Házastársa Cesarina (Cesarea) Lancia, Caltanisetta grófnője (1320/25–?)
Gyermekei 1. Frigyes (1340 körül–1355)
2. Eleonóra (1346 körül–1369 után)
3. Konstancia (1346 után–fiatalon)
SablonWikidataSegítség

II. János (1317. április/május – Catania, 1348. április 3.), katalánul: Joan d'Aragó de Sicília, olaszul: Giovanni d'Aragona, spanyolul: Juan de Aragón, görögül: Ιωάννης της Αραγωνίας, athéni és neopatrasi herceg, valamint Randazzo őrgrófja, Málta grófja, és a Szicíliai Királyság régense. A Barcelonai-ház szicíliai ágának athéni oldalágából származott.

Élete[szerkesztés]

Édesapja II. Frigyes szicíliai király, III. Péter aragóniai király és I. Péter néven szicíliai király, valamint Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő fia. Édesanyja Anjou Eleonóra nápolyi (szicíliai) királyi hercegnő, II. Károly szicíliai (nápolyi) király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő lánya.

János volt szüleinek hetedik gyermeke, és egyben ötödik, legkisebb fia a kilencből. János előtt két bátyja, Manfréd és Vilmos viselte az athéni hercegi címet.

1342 augusztusában meghalt legidősebb bátyja II. Péter, a trónon a fia, Lajos követte. Az ő kiskorúsága miatt nagybátyját, Jánost és édesanyját, Görzi Erzsébetet nevezték ki régensnek. János haláláig unokaöccse régense maradt, ezt követően az anyakirályné egyedül töltötte be a régensi tisztet. Az ő halála után a kiskorú király legidősebb nővére kormányozta Szicíliát, amíg öccse el nem érte a nagykorúságot. János a Szicíliában tomboló pestisjárvány áldozata lett. Néhány évvel később János fia, Frigyes, valamint Konstancia hercegnő és Lajos király is a pestis áldozata lett.

Gyermekei[szerkesztés]

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vagy Castalnasetta.

Irodalom[szerkesztés]

  • Giunta, Francesco: Giovanni d'Aragona, Dizionario Biografico degli Italiani 3, Róma, 1961. URL: Lásd További információk
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk[szerkesztés]

Előző
II. (Aragóniai) Vilmos
Athén hercege
1338 – 1348
Következő
I. (Aragóniai) Frigyes
Előző
II. (Aragóniai) Vilmos
Neopatria hercege
1338 – 1348
Következő
I. (Aragóniai) Frigyes
Előző
Pedro Fadrique de Aragón
Málta grófja
1342 – 1348
Következő
I. (Aragóniai) Frigyes