Hohenstaufen Konstancia aragóniai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hohenstaufen Konstancia
Szicíliai Konstancia
Hohenstaufen Konstancia aragón királyné alakja egy XV. századi festményen
Hohenstaufen Konstancia aragón királyné alakja egy XV. századi festményen

Aragóniai Királyság királynéja
Constança de Sicília/Constanza de Suabia
Uralkodási ideje
1276. július 27. 1285. november 11.
KoronázásaZaragoza
1276. november 17.
ElődjeVidaurei Teréz
UtódjaPlantagenêt Eleonóra
Szicíliai Királyság királynéja
Custanza di Hohenstaufen/Costanza di Hohenstaufen
Uralkodási ideje
1282. szeptember 4. 1285. november 11.
ElődjeBurgundiai Margit
UtódjaKasztíliai Izabella
Valenciai Királyság királynéja
Constança de Sicília/Constanza de Suabia
Uralkodási ideje
1276. július 27. 1285. november 11.
Koronázásanem volt külön koronázás
ElődjeVidaurei Teréz
UtódjaPlantagenêt Eleonóra
Barcelonai Grófság grófnéja
Constança de Sicília
Uralkodási ideje
1276. július 27. 1285. november 11.
ElődjeVidaurei Teréz
UtódjaPlantagenêt Eleonóra
Életrajzi adatok
UralkodóházHohenstaufen-dinasztia
Született1249.
Catania
Elhunyt1302. április 9. (53 évesen)
Barcelona
NyughelyeBarcelona
ÉdesapjaI. (Hohenstaufen) Manfréd szicíliai király (12321266)
ÉdesanyjaBeatrix savoyai grófnő (1223 körül–1259 előtt)
Testvére(i)
  • Thomas I, Marquess of Saluzzo
  • Beatrix of Sicily
HázastársaIII. Péter aragón és I. Péter néven szicíliai király (1243–1285)
Gyermekei1. Alfonz (1265–1291)
2. Jakab (1267–1327)
3. Frigyes (1271/72–1337)
4. Erzsébet (Izabella) (1271–1336)
5. Jolán (1273–1302)
6. Péter (1275 körül–1296)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenstaufen Konstancia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hohenstaufen Konstancia (1249Barcelona, Katalónia, 1302. április 9.), szicíliai olaszul: Custanza di Hohenstaufen, katalánul: Constança de Sicília, spanyolul: Constanza de Suabia, olaszul: Costanza di Hohenstaufen, németül: Konstanze von Hohenstaufen, aragón és szicíliai királyné. A Hohenstaufen-dinasztia tagja. II. Frigyes német-római császár és szicíliai király unokája, valamint Hohenstaufen Anna nikaiai császárné unokahúga.

Élete[szerkesztés]

Apja I. (Hohenstaufen) Manfréd (12321266) szicíliai király, II. Frigyes német-római császárnak és szicíliai királynak Bianca Lancia buscai őrgrófnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából származó törvényesített fia. Édesanyja, Beatrix savoyai grófnő IV. Amadé savoyai gróf leányaként jött a világra. 1262. június 13-án vagy július 15-én Montpellier-ben feleségül ment Péter aragóniai trónörököshöz, I. Jakab aragón királynak és Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király és Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császári hercegnő egyetlen gyermekének a legidősebb fiához.

Hohenstaufen Konstancia egy portugál genealógiai tekercsen, Antonio de Hollanda alkotása, 1530–1534
A sír.

Capet Károly, Anjou grófja, VIII. Lajos francia király fia a bátyja, IX. (Szent) Lajos és IV. Kelemen pápa támogatásával a beneventói csatában 1266. február 26-án legyőzte Konstancia apját, Manfrédot, aki a csatában életét vesztette. Manfréd családját, feleségét, kiskorú gyermekeit a győztes fogságba vetette, fiait megvakíttatta. Manfréd fiai halálukig nápolyi fogságban maradtak, míg leányai később visszanyerhették a szabadságukat. A legidősebb leány, Konstancia ekkor már aragóniai királynéként távol élt apjától, de családjának veszte mély nyomot hagyott a lelkében, és csak az alkalomra várt, hogy visszavágjon az Anjouknak.

Anjou Károly elfoglalta az egész Szicíliai Királyságot, és székhelyét Nápolyba tette. Manfréd unokaöccse, Konradin megpróbálta visszaszerezni a Hohenstaufenek királyságát 1268-ban, de Anjou Károly őt is legyőzte, fogságba ejtette, és lefejeztette.

Konstancia révén 1282-ben Manfréd veje, III. Péter a Szicíliai vecsernye néven elhíresült felkelés révén visszafoglalta Szicília szigetét az Anjouktól és I. Péter néven 1282. szeptember 4-én szicíliai királlyá választották. Ugyan az egész Szicíliai Királyságot nem sikerült elfoglalnia, de a két Szicília megosztottsága 1816-ig fennmaradt, mikor újra hivatalosan is egyesítették a két független országrészt. A két Szicíliai Királyság hivatalosan csak 1302-ben ismerte el egymást.

Gyermekei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Izabella később feleségül ment III. Henrikhez, Bar grófjához, akinek három gyermeket szült. Az ő dédunokája volt Bar Jolán aragóniai királyné, I. János aragóniai király második felesége.

Irodalom[szerkesztés]

  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Walter, Ingeborg: Costanza di Svevia, regina d'Aragona e di Sicilia, Dizionario Biografico degli Italiani 30, Róma, 1984. URL: L. Külső hivatkozások

További információk[szerkesztés]

Előző:
Vidaurei Teréz
Aragónia királynéja
1276 – 1285
Az Aragóniai Királyság kiscímere
Következő:
Plantagenêt Eleonóra
Előző
Burgundiai Margit
Szicília királynéja
1282 – 1285
Következő
Kasztíliai Izabella
Előző
Vidaurei Teréz
Valencia királynéja
1276 – 1285
Következő
Plantagenêt Eleonóra
Előző
Vidaurei Teréz
Barcelona grófnéja
1276 – 1285
Következő
Plantagenêt Eleonóra