Valenciai Királyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Valenciai Királyság
12381707
Valenciai Királyság címere
Valenciai Királyság címere
Valenciai Királyság zászlaja
Valenciai Királyság zászlaja
Kingdom of Valencia map.png
Fővárosa Valencia
Vallás római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Valenciai Királyság témájú médiaállományokat.

A Valenciai Királyság történelmi állam Dél-Európában. Az Aragón Korona országainak része volt.[1]

Az állam adatai[szerkesztés]

A középkori Valenciai Királyság területe lényegében azonos a mai Spanyolország Valencia autonóm közösségének a kiterjedésével.

Története[szerkesztés]

I. (Hódító) Jakab aragón király, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király lányának a férje foglalta vissza a móroktól.

Hódító Jakab 1244-ben felosztotta örökségét fiai között, és az első, elvált feleségétől, az épp 1244-ben elhunyt Kasztíliai Eleonórától született fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek a Valenciai Királyságot és Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. A Mallorcai Királyság pedig a szintén Árpád-házi Jolántól származó harmadszülött fiának, Jakab számára volt fenntartva. Ezzel Hódító Jakab három királysága három fia között lett volna felosztva, és e terv szerint a Valenciai Királyságnak is külön, önálló uralkodója lett volna.

Eleonóra fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte Mallorca kivételével apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven. Ebből kifolyólag Az Aragóniai és a Valenciai Királyság bár jogilag két külön állam volt az Aragón Korona országainak égisze alatt, de a Valenciai Királyság fennállása alatt mindig Aragóniával közös uralkodóval bírt.

A Valenciai Királyságot hagyományosan a közös aragón–valenciai királyné kormányozta az ország székhelyéről, Valencia városából, ahol gyakran tartózkodtak udvartartásukkal, míg a közös király Katalónia székhelyéről, Barcelonából irányította az Aragón Korona országait, a koronázásokat pedig az Aragón Királyság fővárosában, Zaragozában tartották.

II. (Katolikus) Ferdinánd 1506. március 22-én a valenciai Déniában kötötte meg második házasságát Foix Germána navarrai királyi hercegnővel, mikor II. (Aragóniai) Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának, Kasztíliának és a Valenciával perszonálunióban lévő Aragóniának az útjai újból elváltak egy kis időre egymástól.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A katalán nyelv kötötte össze az államokat.

Források[szerkesztés]

  • Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2020. február 24.  ISBN 075465074X, 9780754650744
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]