Valenciai Királyság
| Valenciai Királyság | |||
| 1238 – 1707. június 29. | |||
| |||
| Fővárosa | Valencia | ||
| Vallás | római katolikus egyház | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valenciai Királyság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
A Valenciai Királyság történelmi állam Dél-Európában. Az Aragón Korona országainak része volt.[1]
Az állam adatai[szerkesztés]
A középkori Valenciai Királyság területe lényegében azonos a mai Spanyolország Valencia autonóm közösségének a kiterjedésével.
Története[szerkesztés]
I. (Hódító) Jakab aragón király, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király lányának a férje foglalta vissza a móroktól.
Hódító Jakab 1244-ben felosztotta örökségét fiai között, és az első, elvált feleségétől, az épp 1244-ben elhunyt Kasztíliai Eleonórától született fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek a Valenciai Királyságot és Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. A Mallorcai Királyság pedig a szintén Árpád-házi Jolántól származó harmadszülött fiának, Jakab számára volt fenntartva. Ezzel Hódító Jakab három királysága három fia között lett volna felosztva, és e terv szerint a Valenciai Királyságnak is külön, önálló uralkodója lett volna.
Eleonóra fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte Mallorca kivételével apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven. Ebből kifolyólag Az Aragóniai és a Valenciai Királyság bár jogilag két külön állam volt az Aragón Korona országainak égisze alatt, de a Valenciai Királyság fennállása alatt mindig Aragóniával közös uralkodóval bírt.
A Valenciai Királyságot hagyományosan a közös aragón–valenciai királyné kormányozta az ország székhelyéről, Valencia városából, ahol gyakran tartózkodtak udvartartásukkal, míg a közös király Katalónia székhelyéről, Barcelonából irányította az Aragón Korona országait, a koronázásokat pedig az Aragón Királyság fővárosában, Zaragozában tartották.
II. (Katolikus) Ferdinánd 1506. március 22-én a valenciai Déniában kötötte meg második házasságát Foix Germána navarrai királyi hercegnővel, mikor II. (Aragóniai) Ferdinánd leánya, Őrült Johanna és veje Szép Fülöp útban volt Hispánia felé, hogy elfoglalja a kasztíliai trónt. Katolikus Ferdinánd visszavonult örökölt királyságaiba, így Hispánia két nagy királyságának, Kasztíliának és a Valenciával perszonálunióban lévő Aragóniának az útjai újból elváltak egy kis időre egymástól.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A katalán nyelv kötötte össze az államokat.
Források[szerkesztés]
- Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2020. február 24. ISBN 075465074X, 9780754650744
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk[szerkesztés]
- Cawley, Charles: Aragon (Kings of Mallorca) (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- Marek, Miroslav: The House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
