Ugrás a tartalomhoz

Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kasztíliai Eleonóra
Kasztíliai Eleonóra
Eleonóra pecsétje
Eleonóra pecsétje

Aragóniai Királyság királynéja
Leonor de Castilla/Elionor de Castella
Uralkodási ideje
1221. február 6. 1229. április
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeMontpellier Mária(wd)
UtódjaÁrpád-házi Jolán
Barcelonai Grófság grófnéja
Leonor de Castilla/Elionor de Castella
Uralkodási ideje
1221. február 6. 1229. április
ElődjeMontpellier Mária(wd)
UtódjaÁrpád-házi Jolán
Életrajzi adatok
UralkodóházBurgund-Ivreai-ház
Született1202
Kasztíliai Királyság
Elhunyt1244 (42 évesen)
Abbey of Santa María la Real de Las Huelgas[1]
NyughelyeAbbey of Santa María la Real de Las Huelgas
ÉdesapjaVIII. Alfonz kasztíliai király (1155–1214)
ÉdesanyjaPlantagenêt Eleonóra angol királyi hercegnő (1162–1214)
Testvére(i)
HázastársaI. Jakab aragón király (1208–1276)
GyermekeiAlfonz aragón királyi herceg és trónörökös (1228 (előtt)–1260)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztíliai Eleonóra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kasztíliai Eleonóra (1202Burgos, 1244), spanyolul: Leonor de Castilla, katalánul: Elionor de Castella, kasztíliai királyi hercegnő (infánsnő) és Aragónia királynéja. Berengária kasztíliai királynő húga. A Burgund-Ivreai-ház tagja.

Élete

[szerkesztés]
A Santa María la Real de Las Huelgas kolostor Burgosban, oldalról

Édesapja VIII. Alfonz kasztíliai király, édesanyja , II. Henrik angol királynak és I. Eleonóra aquitániai hercegnőnek a leánya. 1221. február 6-án Ágredában feleségül ment másod-unokatestvéréhez, I. Jakab aragón királyhoz, aki Aragóniai Konstancia magyar királynénak,[2] Imre magyar király özvegyének az unokaöccse volt. A házasságukból egy fiú, Alfonz(wd) (1228 (előtt)–1260) infáns született. Ennek ellenére a házasságukat 1229 áprilisában felbontották vérrokonság indokával. Eleonóra a burgosi Las Huelgas kolostorba vonult vissza, ahol haláláig élt. Fia elsőszülötti jogait a válás nem csorbította, így I. Jakab második feleségének, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek a fiai csak Eleonóra fia után következtek a trónöröklésben. Ám 1244-ben apjuk, I. Jakab felosztotta örökségét fiai között, és Eleonóra fiának, Alfonznak csupán Aragóniát szánta, míg másodszülöttjének, Jolán királyné fiának, Péternek Katalóniát hagyta meg az osztozkodásban. Eleonóra azonban azt már nem érte meg, hogyan alakul ennek eredményeként a fia sorsa, hiszen még ebben az évben meghalt. Fiából azonban nem lett Aragónia királya, hiszen még apja életében, 1260-ban meghalt utódok hátrahagyása nélkül, így féltestvére, Péter örökölte Mallorca kivételével apjuk minden országát annak halálakor 1276-ban III. Péter néven.

A Santa María la Real de Las Huelgas kolostor Burgosban, szemből

Gyermeke

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Comtes, reis, comtesses i reines de Catalunya
  2. Konstanciából második házassága révén Hohenstaufen Frigyessel, német-római császárné és Szicília királynéja lett.
  3. Második férje Cornwalli Henrik(wd) (12351271) német és angol királyi herceg, Richárd német király fia, harmadik férje II. Aimon (–1280), Genf grófja. Mindegyik házassága gyermektelen maradt

Irodalom

[szerkesztés]
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

[szerkesztés]
Előző
Montpellier Mária(wd)
Aragónia királynéja
1221 – 1229
Következő
Árpád-házi Jolán
Előző
Montpellier Mária
Barcelona grófnéja
1221 – 1229
Következő
Árpád-házi Jolán