Anjou grófjainak és hercegeinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Anjou Franciaország legismertebb történelmi régióinak egyike; előbb grófság, majd hercegség. Anjou grófjai és hercegei gyakran különböző országok uralkodói lettek. A hercegséget 1481-ben XI. Lajos király végleg egyesítette a koronabirtokokkal. Ezután – apanázsként – a francia királyi házak (Valois-ház, Bourbon-ház) egyes tagjai kapták meg a hercegséget; viselték az „Anjou hercege” titulust, amely azonban már üres címmé vált.[1]

Anjou grófjai[szerkesztés]

Franciaországban a tartományurak és családjaik felvették birtokuk nevét; így „Anjou” néven több, egymással semmilyen vérségi kapcsolatban nem álló család követte egymást a gróf, később őrgróf tisztében. Az első ismert gróf Erős Róbert volt; valószínű, hogy a grófságot neki szervezte meg Kopasz Károly.[2] A közösen kezelt Anjou és Bloi volt a neustriai őrgrófság.

Róbert-ház[3][szerkesztés]

Róbert-ház voltaképpen nem volt, mivel ebben az időszakban a grófi cím még nem volt örökletes. Ennek jeleként a „házalapító” Erős Róbert halála után az őrgrófságot nem Róbert idősebb fia kapta meg, hanem egy bizonyos Hugó apát, Odó pedig 882–883 között Párizs grófja lett.[2] Hugó apát 886. május 12-én meghalt, és halála után a tisztséget immár Odó kapta meg ,

Ingelger-ház[szerkesztés]

A grófi cím az Ingelger-ház (I. Anjou-ház)[5] idején vált örökletessé. Anjou grófjai az Ingelger-házból:

Gâtinais-ház[7][szerkesztés]

Északnyugat-Franciaország az 1090-es években, Anjou, Maine és Touraine egyesítése után

— avagy második Anjou-ház

1110-ben V. Fulkó a szomszédos Maine grófság örökösnőjét (I. Éliás gróf Eremburga nevű lányát) vette feleségül, és ezzel a gyakorlatban újraegyesítette a két grófságot: ettől fogva Anjou és Maine grófja mindig ugyanaz a személy volt.

  • III. (Szakállas) Gottfried (kb. 10401097), III. Gottfried, Gâtinais grófja (1042/1045 - 1068), II. Gottfried unokaöccse, III. Fulkó lányának, Ermengardnak (*1018? - †1076), és férjének, II. (Ferréol) Gottfriednek (*? - †1042/1045), Gâtinais grófjának (Château-Landon-ház) a fia; uralkodott: 1060 – 1068; megfosztották tisztségétől;
  • IV. (Veszekedő, avagy Rosszkedvű /Mogorva/) Fulkó (kb. 10431109. április 14.), az előző öccse, uralkodott: 1068 – 1109;
  • IV. (Martel) Gottfried (kb. 10731106. május 19.), az előzőnek a fia, ténylegesen nem uralkodott, de besorolják Anjou grófjai közé;
  • V. (Ifjú) Fulkó (1089/10921143. november 13.), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1109 – 1129, lemondott; I. Fulkó, Maine grófja: 1110 – 1129, lemondott; Anjou Fulkó, jeruzsálemi király: 1131 – 1143; (Anjou-ház);
  • V. (Plantagenêt, avagy Szép) Gottfried (1113. augusztus 24.1151. szeptember 7.), az előzőnek a fia, uralkodott: 1129 – 1151; I. Gottfried, Maine grófja: 1129 – 1151; Gottfried, Normandia hercege: 1144 – 1150;
  • I. Henrik (1133. március 5.1189. július 6.), az előzőnek a fia, uralkodott: 1151 – 1189; I. Henrik, Maine grófja: 1151 – 1156 és 1158 – 1169; II. Henrik, Normandia hercege: 1150 – 1189; II. Henrik angol király: 1154 – 1189; (Anjou-ház);[8]
  • VI. Gottfried (1134. június 1.1158. július 27.), az előzőnek az öccse, ténylegesen nem uralkodott, de besorolják Anjou grófjai közé; II. Gottfried, Maine grófja: 1156 – 1158;
  • II. (Ifjabb) Henrik (1155. február 28.1183. június 11.), I. Henrik fia, ténylegesen nem uralkodott, de besorolják Anjou grófjai közé; II. Henrik, Maine grófja: 1169 – 1183; angol társuralkodó: 1170 – 1183;
  • Richárd (1157. szeptember 8.1199. április 6.), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1189 – 1199, Richárd, Maine grófja: 1183 – 1199, IV. Richárd, Normandia hercege: 1189 – 1199, I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király: 1189 – 1199;
  • János (1166. december 24.1216. október 19.), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1199 – 1204; János, Maine grófja: 1199 – 1204; János, Normandia hercege: 1199 – 1204; „Földnélküli” János angol király: 1199 – 1216;
  • Artúr (1187. március 29.1203. április 3.), az előzőnek az unokaöccse (II. Gottfriednek (*1158 - †1186), János bátyjának, Bretagne hercegének (1181 – 1186) a fia), uralkodott: 1199 – 1203; I. Artúr, Bretagne hercege: 1187 – 1203.

1204-ben az Anjou és Maine grófságok feletti uralmat II. Fülöp Ágost (*1165 - †1223) francia király (1180 – 1223) (Capet-ház) szerezte meg.

Capet-Anjou-ház[szerkesztés]

— avagy III. Anjou-ház; sok oldalággal

  • János Trisztán, Maine grófja (1226–1232) — 1219. július 21.1232) (*1219 - †1232), Eleonórának (*1162 - †1214), I. Henrik gróf (II. Henrik angol király) lányának, Kasztíliai Blanka (*1184 - †1252) francia királynénak és férjének, VIII. (Oroszlán) Lajos (*1187 - †1226) királynak (1223 - 1226) (Capet-ház) a fia;
  • I. Károly (1227. március 21.1285. január 7.), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1246 – 1285; I. Károly, Maine grófja: 1246 – 1285; I. Károly, Provence grófja: 1246 – 1267; I. Károly, Szicília királya (ténylegesen): 1266 – 1282; I. Károly nápolyi király (ténylegesen): 1282 – 1285; (Anjou-ház);
  • II. Károly (12541309. május 5.), az előzőnek a fia, uralkodott: 1285 – 1290, lemondott; II. Károly, Maine grófja: 1285 – 1290, lemondott; II. Károly, Provence grófja: 1267 – 1309; II.(Sánta) Károly nápolyi király: 1285 – 1309;
  • Margit (12731299. december 31.), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1290 – 1299; Margit, Maine grófnője: 1290 – 1299.

Valois-Anjou-ház[szerkesztés]

avagy IV. Anjou-ház

1328-ban VI. Fülöp király Anjou és Maine grófságokat a királyi birtokokhoz csatolta.[9]

Anjou hercegei[szerkesztés]

Valois-Anjou-ház[szerkesztés]

  • I. Lajos (1339. július 23.1384. szeptember 20.), az előzőnek (VI. Fülöp királynak) az unokája, II. (Jó) János (*1319 - †1364) királynak (1350 - 1364) (Valois-ház) a fia, uralkodott: 1351 – 1384 (1351-től 1360-ig gróf, 1360-tól: herceg); I. Lajos, Maine grófja: 1351 – 1384, I. Lajos, Provence grófja: 1382 – 1384; I. Lajos, címzetes nápolyi király (avagy ellenkirály): 1382 – 1384; (Anjou-ház);
  • II. Lajos (1377. október 5.1417. április 29.), az előzőnek a fia, uralkodott: 1384 – 1417; II. Lajos, Maine grófja: 1384 – 1417; II. Lajos, Provence grófja: 1384 – 1417; II. Lajos, címzetes nápolyi király (avagy ellenkirály): 1384 – 1417;
  • III. Lajos (1403. szeptember 25.1434. november 12.), az előzőnek a fia, uralkodott: 1417 – 1434; III. Lajos, Maine grófja: 1417 – 1434; III. Lajos, Provence grófja: 1417 – 1434; III. Lajos, címzetes nápolyi király (avagy ellenkirály): 1417 – 1434;
  • René (1409. január 19.1480. augusztus 10.), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1434 – 1480; René, Provence grófja: 1434 – 1480; I. René, Lotaringia hercege: 1431 – 1453; Jó René nápolyi király: 1435 – 1442;
  • IV. (V.) Károly (14361481. december 10.), az előzőnek az unokaöccse (René gróf öccsének, IV. Károlynak (*1414 - †1472), Maine grófjának (1434 – 1472) a fia), uralkodott: 1480 – 1481; V. Károly, Maine grófja: 1472 – 1481, IV. (V.) Károly, Provence grófja: 1480 – 1481.[10]

1481-ben az Anjou hercegséget, a Maine grófságot (és a Provence grófságot is) végleg egyesítették a francia koronabirtokokkal.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A szócikkben Anjou azon urai szerepelnek, akiknek a családjában a grófi, illetve a hercegi cím öröklődött. - Az egyes források teljesen eltérőek abban a vonatkozásban, hogy az Anjou grófságot - majd hercegséget - uraló, különböző nemesi házakat hányadik Anjou-háznak tekintik.
  2. a b Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Budapest, Panoráma, ISBN 963-243-179-0 p. 34.
  3. A Róbert-ház frank nemesi család volt. Elnevezését a család-alapítónak tekintett, I. Róberttől (*? - †764 előtt), Hesbaye grófjától kapta. Ebből a családból származott Capet Hugó (*939/941 - †996), francia király (987 – 996), akit a Capet-ház (Capeting-ház) alapítójának tekintünk, és akinek Erős Róbert gróf a dédapja volt.
  4. A különböző források adatai eltérőek arra nézve, hogy a Róbert-ház más tagjai Anjou grófjai voltak-e.
  5. Fontosabb uralkodók és uralkodóházak
  6. Ingelger – I. Fulkó gróf apja – az ismereteink szerint vérségileg nem kötődött a Róbert-házhoz, illetve az e házból kialakult Capet-házhoz.
  7. Van olyan forrásmunka, amely – az általánosnak tekinthető megnevezéstől eltérően – a Gâtinais-ház helyett a Château-Landon-ház megnevezést használja arra utalva, hogy III. Gottfried gróf apja mely házból származott; nem arra utalva, III. Gottfriednek az apja - illetve maga III. Gottfried - mely grófságnak volt az ura. - Van olyan forrásmunka is, amely ezt az uralkodói házat - V. (Plantagenêt, avagy Szép) Gottfried gróffal kezdődően - Plantagenêt-háznak nevezi. - Van azonban olyan forrásmunka is, amely e házat egyszerűen Anjou-háznak nevezi, akárcsak az Ingelger-házat.
  8. A II. Henrik királlyal kezdődő angol királyi házat a források nevezik Anjou-háznak, nevezik Plantagenêt-háznak, de nevezik Anjou-Plantagenêt háznak is.
  9. Anjou és Maine grófságoknak 1328-ban, a királyi birtokokhoz történt csatolása ellenére, egyes források VI. Fülöp király fiát, a későbbi II. (Jó) János (*1319 - †1364) királyt 1332-től 1350-ig Anjou grófjaként jelölik. Ebben az esetben az Anjou grófjainak helyes számozása az, hogy Földnélküli János angol királyt, mint Anjou grófját, I. I Jánosként; Jó Jánost - szintén, mint Anjou grófját - II. Jánosként kell megjelölni.
  10. V. Károlyt, Maine grófját, mint Anjou hercegét, illetve Provence grófját – a Maine grófja szerinti számozást megtartva – általában V. Károlyként jelölik, pedig valójában - Anjou hercegeként és Provence grófjaként - a negyedik Károly keresztnevű uralkodó volt.
  11. Az Anjou hercegséget apanázsként – mások mellett – a következők birtokolták: A Valois-házból - a trónra lépéséig - III. Henrik (*1551 - †1589), az öccse, Ferenc (*1555 - †1584); és a Bourbon-házból a későbbi V. Fülöp (*1683 - †1746) spanyol király.

Források[szerkesztés]

  • Stammtafeln zur Geschichte der europäischen Staaten, Band I-II, Marburg, 1964 – 1965.
  • Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában, Budapest, 1982.
  • R. F. Tapsell: Monarchs, Rulers, Dynasties and Kingdoms of the World, London, 1984.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  , 119–120. oldal
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994.

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • [1] – 2013. 06. 01.
  • [2] – 2013. 06. 01.
  • [3] – 2013. 06. 01.
  • [4] – 2013. 06. 02.
  • [5] – 2015. 04. 18.
  • [6] – 2015. 04. 18.
  • [7] – 2015. 04. 18.