IV. Konrád német király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
IV. Konrád
Seal of Conrad IV of Germany.jpeg
Szicíliai király
I. Konrád
Uralkodási ideje
1250. december 13. – 1254. május 21.
Elődje I. Frigyes
Utódja II. Konrád
Német király
IV. Konrád
Uralkodási ideje
1237. május – 1254. május 21.
Elődje II. Frigyes
Utódja Hollandiai Vilmos
Jeruzsálemi király
II. Konrád
Uralkodási ideje
1228. május 5. – 1254. május 21.
Elődje II. Izabella
Utódja III. Konrád
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenstaufen
Született 1228. április 25.
Andria
Elhunyt 1254. május 21. (26 évesen)
Lavello
NyughelyeMessinai-székesegyház
Édesapja II. Frigyes német-római császár és szicíliai király
Édesanyja II. Izabella jeruzsálemi királynő
Házastársa Bajorországi Erzsébet
Gyermekei III. Konrád jeruzsálemi és szicíliai király
Vallás keresztény
IV. Konrád címere
IV. Konrád címere
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Konrád témájú médiaállományokat.

Konrád (németül: Konrad; Andria, Német-római Birodalom, 1228. április 25. – Lavello, Német-római Birodalom, 1254. május 21.), a Hohenstaufen-házból származó német császári és királyi herceg, II. Frigyes német-római császár és II. Izabella jeruzsálemi királynő egyetlen fia, aki Jeruzsálem királya 1228-tól II. Konrád néven, Svábföld hercege 1235-től III. Konrád néven, német király 1237-től IV. Konrád néven, és szicíliai király 1250-től I. Konrád néven 1254-es haláláig.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

II. Frigyes császár és jeruzsálemi régens, valamint II. Izabella jeruzsálemi királynő fiaként látta meg a napvilágot Andriában. Ő volt Frigyes és Jolán második fia, viszont az egyetlen aki megélte a felnőttkort. Édesanyja a szülésbe belehalt. Konrád 1235-ig Itáliában élt. Ekkor látogatott először német földre. Ez alatt az idő alatt a Jeruzsálemi Királyságot, megbízott régensként, édesapja irányította. Mialatt dúlt a Lombardok háborúja, Konrád dekralálta nagykorúságát és megszüntette a régensséget Jeruzsálemben.

Német társkirályként[szerkesztés]

Amikor Frigyes elmozdította Konrád lázadó bátyját, Henriket, 1237-ben a Bécsi gyűlés Konrádot választotta német királlyá. Ez a cím előjelezte a későbbi reményeket a német-római császárságra. Konrád az 1238 és 1245 közötti éveket Itáliában töltötte Frigyes mellett.[1] A német régensi szerepet III. Siegfrid mainzi érsek töltötte be 1242-ig, amikor Frigyes ezt Raspe Henrikre, Türingia őrgrófjára és I. Vencel cseh királyra bízta. Konrád 1240-től közvetlenül is beleszólt a német politikába.

Azonban, amikor IV. Ince pápa kiátkozta Frigyest 1245-ben és Konráddal szemben Raspe Henriket támogatta, és meg is választatta ellenkirálynak 1246. május 22-én. Henrik legyőzte Konrádot a Nidda melletti csatában 1246 augusztusában. Konrád helyzete megerősítésére ez év őszén feleségül vette II. Ottó bajor herceg leányát, Bajor Erzsébet.[1] Annak ellenére, hogy Henrik a következő év elején meghalt[forrás?], a fejedelmek mégis sorra elpártoltak Konrád mellől, csak a városok többsége maradt meg a hűségén.[1] Henriket pedig ellenkirályként Holland Vilmos követte.

Konrád 1250-ben azzal rendezte a német helyzetet, hogy legyőzte Holland Vilmost és rajnai szövetségeseit.

Egyeduralkodóként[szerkesztés]

1250-ben II. Frigyes meghalt, ugyanebben az évben Konrád örökölte Szicíliát és Németországot. Mivel édesapja halála után nem egészen 2 héttel ellenségei az életére törtek, Konrád csak egy barátja önfeláldozása árán tudott megmenekülni.[1] Talán ennek hatására is döntött úgy, hogy a teljes káoszba süllyedő Németországot maga mögött hagyva 1251 őszén Itáliába induljon Szicíliai öröksége átvételére.[1] Többé nem is tért vissza hazájába, birodalmi kormányzónak apósát, Ottót jelölte ki.[1]

Itáliában[szerkesztés]

Lombardiában követeket küldött IV. Ince pápához, hogy elismertesse utódlását.[1] A Staufokban ekkorra véglegesen csalódott Ince azonban eddigre már megkeményítette álláspontját, így a megegyezés nem jött létre.[2] Dél-Itáliába megérkezve az addig itt kormányzó féltestvérével, Konráddal karöltve elfoglalta Capuát, majd 1253-ban sikeresen megostromolta Nápolyt.[3] Nem sokkal ezután érkezett a hír, hogy otthon meghalt legfőbb támasza, a bajor herceg.[3]

Konrád ekkor újabb kísérletet tett a pápával történő kibékülésre, IV. Ince azonban visszautasította minden közeledési kísérletét, sőt, 1254 áprilisában ki is közösítette.[3]

Halála[szerkesztés]

A király hadsereggel készült visszatérni a birodalomba, ám a malária – mindössze 26 éves korában – végzett vele.[3] Erzsébet, Konrád özvegye, hozzáment II. Meinhard tiroli grófhoz, aki 1236-ban Karintia hercege lett.

Konrád 1254-es halálával interregnum kezdődött Németországban, mely alatt senki nem tudta legitimen megszerezni a császári címet. Végül a problémát Habsburg Rudolf megválasztása oldotta meg 1273-ban.

IV. Konrád királyi pecsétje

Gyermekei[szerkesztés]

  • Ezen kívül Konrádnak született egy törvénytelen gyermeke is:
    • Konradin[4] (? – 1269), nem összetévesztendő féltestvérével

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) csaszarok nevű ref-eknek
  2. ↑ Weiszhár, 87–88. oldal
  3. ↑ a b c d Weiszhár, 88. oldal
  4. ↑ a b c d e Holy Roman Emperors (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Idegen nyelvű irodalom[szerkesztés]

^ Judith Bennet és Clive Hollister: Medieval Europe, a Short History, 260. oldal

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

IV. Konrád
Hohenstaufen-ház
Született: 1228. április 25. Elhunyt: 1254. május 21.
Előző
I/II. Frigyes 		Szicíliai király
1250. december 13. –
1254. május 21. 		Következő
II. Konrád
Német király
1237. május –
1254. május 21. 		Következő
Hollandiai Vilmos
Előző
II. Henrik 		Svábföld hercege
1235 – 1254. május 21. 		Következő
III/IV. Konrád
Előző
II. Izabella 		Jeruzsálemi király
1228. május 5. –
1254. május 21.
IV. Konrád német király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. II. Frigyes sváb herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Frigyes német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Bajorországi Judit
 
 
 
 
 
 
 
4. VI. Henrik német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. III. Rajnáld burgundi gróf
 
 
 
 
 
 
 
9. Burgundiai Beatrix
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Lotaringiai Agáta
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Frigyes német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Roger szicíliai gróf
 
 
 
 
 
 
 
10. II. Roger szicíliai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Adelaide del Vasto
 
 
 
 
 
 
 
5. Szicíliai Konstancia
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Ithier de Rethel
 
 
 
 
 
 
 
11. Beatrix de Rethel
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Béatrice de Namur
 
 
 
 
 
 
 
1. IV. Konrád német király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. II. Gautier brienne-i gróf
 
 
 
 
 
 
 
12. II. Erhard brienne-i gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6. Brienne-i János
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. II. Amédée de Montfaucon
 
 
 
 
 
 
 
13. Agnès de Montfaucon
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Sophie de Montbéliard
 
 
 
 
 
 
 
3. II. Izabella jeruzsálemi királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. III. Vilmos montferrati márki
 
 
 
 
 
 
 
14. Montferrati Konrád
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Babenbergi Judit
 
 
 
 
 
 
 
7. Montferrati Mária
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. I. Amalrik jeruzsálemi király
 
 
 
 
 
 
 
15. I. Izabella jeruzsálemi királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Komnénosz Mária
 
 
 
 
 
 
Hohenstaufen-ház
Német-római császárok
Német királyok
Szicíliai királyok
Jeruzsálemi királyok
Szardínia királyai
Itália királyai
Burgundia (Arles) királyai
Svábföld hercegei
Ausztria
hercegei (királyai)
Császárnék
Királynék
Egyéb uralkodók
házastársai
Szicília régensei
(kormányzói)
Egyéb családtagok
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=IV._Konrád_német_király&oldid=21828824”