IV. Konrád német király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Konrád
Conrad IV of Germany.jpg

Német király
Uralkodási ideje
12501254. május 21.
Koronázása
1237. februárja[1]
Elődje II. Frigyes
Utódja Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Stauf-ház
Született 1228. április 25.
Andria[1]
Elhunyt 1254. május 21. (26 évesen)
Lavello[1]
Nyughelye Messina[2]
Házastársa Bajor Erzsébet német királyné
Gyermekei III. Konrád jeruzsálemi király
Édesapja II. Frigyes német-római császár
Édesanyja II. Izabella jeruzsálemi királynő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Konrád témájú médiaállományokat.

IV. Konrád (németül: Konrad IV.), (1228. április 25.[1]1254. május 21.[1]) Jeruzsálem királya (mint II. Konrád) 1228-tól, német király 1237-től és Szicília királya (mint I. Konrád) 1250-től haláláig.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

II. Frigyes császár és jeruzsálemi régens, valamint II. Izabella jeruzsálemi királynő fiaként látta meg a napvilágot Andriában. Ő volt Frigyes és Jolán második fia, viszont az egyetlen aki megélte a felnőttkort. Édesanyja a szülésbe belehalt. Konrád 1235-ig Itáliában élt. Ekkor látogatott először német földre. Ez alatt az idő alatt a Jeruzsálemi Királyságot, megbízott régensként, édesapja irányította. Mialatt dúlt a Lombardok háborúja, Konrád dekralálta nagykorúságát és megszüntette a régensséget Jeruzsálemben.

Német társkirályként[szerkesztés]

Amikor Frigyes elmozdította Konrád lázadó bátyját, Henriket, 1237-ben a Bécsi gyűlés Konrádot választotta német királlyá. Ez a cím előjelezte a későbbi reményeket a német-római császárságra. Konrád az 1238 és 1245 közötti éveket Itáliában töltötte Frigyes mellett.[1] A német régensi szerepet III. Siegfrid mainzi érsek töltötte be 1242-ig, amikor Frigyes ezt Raspe Henrikre, Türingia őrgrófjára és I. Vencel cseh királyra bízta. Konrád 1240-től közvetlenül is beleszólt a német politikába.

Azonban, amikor IV. Ince pápa kiátkozta Frigyest 1245-ben és Konráddal szemben Raspe Henriket támogatta, és meg is választatta ellenkirálynak 1246. május 22-én. Henrik legyőzte Konrádot a Nidda melletti csatában 1246 augusztusában. Konrád helyzete megerősítésére ez év őszén feleségül vette II. Ottó bajor herceg leányát, Bajor Erzsébet.[1] Annak ellenére, hogy Henrik a következő év elején meghalt[forrás?], a fejedelmek mégis sorra elpártoltak Konrád mellől, csak a városok többsége maradt meg a hűségén.[1] Henriket pedig ellenkirályként Holland Vilmos követte.

Konrád 1250-ben azzal rendezte a német helyzetet, hogy legyőzte Holland Vilmost és rajnai szövetségeseit.

Egyeduralkodóként[szerkesztés]

1250-ben II. Frigyes meghalt, ugyanebben az évben Konrád örökölte Szicíliát és Németországot. Mivel édesapja halála után nem egészen 2 héttel ellenségei az életére törtek, Konrád csak egy barátja önfeláldozása árán tudott megmenekülni.[1] Talán ennek hatására is döntött úgy, hogy a teljes káoszba süllyedő Németországot maga mögött hagyva 1251 őszén Itáliába induljon Szicíliai öröksége átvételére.[1] Többé nem is tért vissza hazájába, birodalmi kormányzónak apósát, Ottót jelölte ki.[1]

Itáliában[szerkesztés]

Lombardiában követeket küldött IV. Ince pápához, hogy elismertesse utódlását.[1] A Staufokban ekkorra véglegesen csalódott Ince azonban eddigre már megkeményítette álláspontját, így a megegyezés nem jött létre.[3] Dél-Itáliába megérkezve az addig itt kormányzó féltestvérével, Konráddal karöltve elfoglalta Capuát, majd 1253-ban sikeresen megostromolta Nápolyt.[4] Nem sokkal ezután érkezett a hír, hogy otthon meghalt legfőbb támasza, a bajor herceg.[4]

Konrád ekkor újabb kísérletet tett a pápával történő kibékülésre, IV. Ince azonban visszautasította minden közeledési kísérletét, sőt, 1254 áprilisában ki is közösítette.[4]

Halála[szerkesztés]

A király hadsereggel készült visszatérni a birodalomba, ám a malária – mindössze 26 éves korában – végzett vele.[4] Erzsébet, Konrád özvegye, hozzáment II. Meinhard tiroli grófhoz, aki 1236-ban Karintia hercege lett.

Konrád 1254-es halálával interregnum kezdődött Németországban, mely alatt senki nem tudta legitimen megszerezni az uralkodói címet. Végül a problémát Habsburg Rudolf megválasztása oldotta meg 1273-ban.

IV. Konrád királyi pecsétje

Gyermekei[szerkesztés]

  • Ezen kívül Konrádnak született egy törvénytelen gyermeke is:
    • Konradin[5] (? – 1269), nem összetévesztendő féltestvérével

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 9639025666   87. oldal
  2. James Bryce: A Római Szent Birodalom, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 315. oldal
  3. Weiszhár, 87–88. oldal
  4. ^ a b c d Weiszhár, 88. oldal
  5. ^ a b c d e Holy Roman Emperors (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

Idegennyelvű irodalom[szerkesztés]

^ Judith Bennet és Clive Hollister: Medieval Europe, a Short History, 260. oldal

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Konrád német király témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Henrik
Svábföld hercege
12351254
Coat of arms of Baden-Württemberg (lesser).svg
Következő uralkodó:
Konradin
Előző uralkodó:
II. Frigyes
Német király
12501254
Német-római császár

Császárok a Német-római Birodalomban (8001806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891
   I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —    
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983
   Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó   
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155
    —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —    
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410
   I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —    
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637
   Zsigmond III. Frigyes I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd   
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806
   III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc   
Karoling-házLiudolf-házSzáli-házSupplinburg-házStauf-házWelf-házWittelsbach-házLuxemburgi-házHabsburg-ház
A német-római császári korona
Következő uralkodó:
Vilmos
Előző uralkodó:
I. Frigyes
Szicíliai uralkodó
12501254
A szicília-nápolyi Anjou-k címere
Következő uralkodó:
II. Konrád
Előző uralkodó:
II. (Brienne-i) Izabella
Jeruzsálem királya
1250 – 1254
A Jeruzsálemi Királyság címere
Következő uralkodó:
III. (Hohenstaufen) Konrád