II. Vilmos holland gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilmos
Vilmos királyi pecsétje
Vilmos királyi pecsétje

Német király
Uralkodási ideje
1247. október 3.[1]1256. január 28.

1252. március 25-én újraválasztva[1]
1254-ig ellenkirályként
Koronázása Aacheni dóm
1248. november 1.[1]
Elődje IV. Konrád
Utódja Richárd és Alfonz
Életrajzi adatok
Uralkodóház Holland-ház
Született 1228. februárja
Leyden[1]
Elhunyt 1256. január 28. (27 évesen)
Hoogwoud
Nyughelye Middelburg
Házastársa Elisabeth of Brunswick-Lüneburg
Gyermekei Floris V, Count of Holland
Édesapja IV. Flórián holland gróf
Édesanyja Brabanti Matild
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilmos témájú médiaállományokat.

Holland Vilmos (németül: Wilhelm von Holland), (1228. februárja1256. január 28.[1]), Holland és Zeeland grófja 1234-től (II. Vilmos néven), német ellenkirály 1247-től, király 1254-től haláláig.

Élete[szerkesztés]

Ifjúsága[szerkesztés]

IV. Flórián holland gróf és Brabanti Matilda fiaként látta meg a napvilágot.[1] Amikor édesapja halálos sebet kapott a Cobie-i viadalon, Vilmos mindössze hét éves volt. Nagybátyjai, Vilmos és Ottó, voltak a gyámjai 1239-ig.

Ellenkirállyá választása[szerkesztés]

Raspe Henrik halála után a rajnai érsekek (Mainz, Köln, Trier), valamint az észak-rajna-vesztfáliai területek birtokosai választották meg ellenkirállyá 1247-ben.[1] Hosszabb ostrom után elfoglalta Aachent, itt meg is koronázták 1248. november 1-jén.[1] 1249-ben elismerte őt Lotaringia és Karintia is, de a birodalom északi és keleti felében nem igazán talált támogatókra.[1] Csak II. Frigyes halála és IV. Konrád Itáliába vonulása után került előtérbe személye.[1]

1251 húsvétján IV. Ince pápa is elismerte, 1252-ben kötött házassága révén a még mindig elég hatalmas Welfekkel került rokonságba: felségül vette Erzsébet braunschweigi hercegnőt (1235–1266), I. Ottó braunschweig–lüneburgi herceg leányát.[1] Ez újabb befolyásos támogatókat jelentett ügyének.[1] 1252. március 25-én formálisan újraválasztották német királynak.[1]

Ennek ellenére, bár Vilmos "nem volt híján bátor és lovagias tulajdonságoknak… uralma soha sem terjedt túl a Rajna parti országokon.".

Egyeduralkodó[szerkesztés]

IV. Konrád 1254-es halálát követően a hosszas háborúskodásba belefáradt, viszont a Hohenstaufoknak hű rajnai városok is átálltak az ő oldalára.[2]

Otthoni harcok[szerkesztés]

Hazájában ezalatt Vilmos a flamandok ellen harcolt Zeelandért. (Német királyként) megtette magát Zeeland grófjának. 1253 júliusában legyőzte a flamand sereget Westkapellenél, amit egy év múlva fegyverszünet követett. Flamand ellenes politikája megrontotta a viszonyát Franciaországgal.

1254 májusában vereséget mért a tartományával szomszédos frízekre.[3] Épített néhány megerősített kastélyt Heemskerkben és Haarlemben és utakat, a frízek elleni háború során.

Halála[szerkesztés]

1256 elején újabb hadjáratot indított a frízek ellen.[3] A Hoogwoud közeli csatában január 28-án, Vilmos megpróbált átkelni egy befagyott tavon[forrás?], de a lova alatt beszakadt a jég.[3] Ebben a védtelen pozícióban a frízek agyonverték,[3] testét pedig titokban temették el, egy ház padlója alá. Maradványait fia, V. Flórián holland gróf, ravatalozta fel huszonhat évvel később (1282), aki csak két éves volt, amikor követte édesapját a trónon. Vilmost ez után Middelburgban temették el. Melis Stoke, V. Flórián írnoka jegyezte le Vilmos halálát.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok. Budapest: Mæcenas. 1998. ISBN 9639025666   91. oldal
  2. Weiszhár, 91–92. oldal
  3. ^ a b c d Weiszhár, 92. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
IV. Flórián
Holland grófja
12341256
Counts of Holland Arms.svg
Következő uralkodó:
V. Flórián
Előző uralkodó:
IV. Konrád
Német király
12501254
Német-római császár

Császárok a Német-római Birodalomban (8001806)
I. Ottó 962-es megkoronázásáig „frank császárok”
800 814 840 843 855 875 877 881 887 891
   I. Károly I. Lajos  —  I. Lothár II. Lajos II. Károly  —  III. Károly  —    
891 894 898 899 901 905 915 924 962 973 983
   Vid Lambert Arnulf  —  III. Lajos  —  I. Berengár  —  I. Ottó II. Ottó   
983 996 1002 1014 1024 1027 1039 1046 1056 1084 1105 1111 1125 1133 1137 1155
    —  III. Ottó  —  II. Henrik  —  II. Konrád  —  III. Henrik  —  IV. Henrik  —  V. Henrik  —  III. Lothár  —    
1155 1190 1197 1209 1215 1220 1250 1312 1313 1328 1347 1355 1378 1410
   I. Frigyes VI. Henrik  —  IV. Ottó  —  II. Frigyes  —  VII. Henrik  —  IV. Lajos  —  IV. Károly  —    
1410 1437 1452 1493 1508 1519 1530 1556 1564 1576 1612 1619 1637
   Zsigmond III. Frigyes I. Miksa V. Károly I. Ferdinánd II. Miksa II. Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd   
1637 1657 1705 1711 1740 1742 1745 1765 1790 1792 1806
   III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly  —  VII. Károly I. Ferenc II. József II. Lipót II. Ferenc   
Karoling-házLiudolf-házSzáli-házSupplinburg-házStauf-házWelf-házWittelsbach-házLuxemburgi-házHabsburg-ház
A német-római császári korona
Következő uralkodó:
Alfonz, Richárd