Aragóniai Frigyes lunai gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragóniai Frigyes
Luna Frigyes
Szicíiai Frigyes
Aragóniai Királyság trónkövetelője
Frederic d'Aragó/Fadrique de Aragón
Uralkodási ideje
1410. május 31.1412. június 28.
Lunai Grófság grófja
Fadrique I
Uralkodási ideje
1409. július 25.1431. március 21.
Elődje I. (Ifjú) Márton
Utódja Juan de Funes
Quinto Báróság bárója
Fadrique I
Uralkodási ideje
1409. július 25.1431. március 21.
Elődje I. (Ifjú) Márton
Utódja Juan de Funes
Sogorb/Segorbe ura
Frederic I/Fadrique I
Uralkodási ideje
1409. július 25.1431. március 21.
Elődje I. (Ifjú) Márton
Utódja Juan de Funes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Született 1400/02/03
Szicília
Elhunyt 1438. május 29. (38 évesen)
Ureña, Kasztília
Édesapja I. (Ifjú) Márton szicíliai király (1374/75–1409)
Édesanyja Tarsia Rizzari cataniai úrnő
Házastársa Jolán Lujza, Albi bárónője (1403 után–1467)
Gyermekei N. (fiú) (megh. fiatalon)

Aragóniai Frigyes (Szicília, 1400/02/03Ureña, Kasztília, 1438. május 29.), katalánul: Frederic de Luna/Frederic d’Aragó i de Sicília, spanyolul: Fadrique de Luna/Fadrique de Aragón, olaszul: Federico de Luna/Federico d'Aragona, latinul: Fridericus Aragonius Luna comes, Luna[1] és Jérica (Xèrica) grófja,[2] Quinto bárója,[3] Sogorb (Segorbe)[4] és Pedrola ura.[5] I. (Ifjú) Márton szicíliai király természetes fia, Aragóniai Péter és Aragóniai Márton szicíliai királyi hercegek, valamint Aragóniai Jolán nieblai grófné féltestvére. Aragóniai és szicíliai trónkövetelő 1410 és 1412 között, az öt jelölt egyike az aragón királyi ház trónörökösödési háborújában. A Barcelonai-ház aragón királyi ágának utolsó, törvényesített férfi tagja.

Élete[szerkesztés]

I. (Ifjú) Márton szicíliai királynak Tarsia Rizzari cataniai úrnővel folytatott házasságon kívüli viszonyából származó fia. Ifjú Mártonnak 1402-ben a Blanka navarrai infánsnővel kötött házasságával meg kellett oldani a házasságon kívül született gyermekeinek a sorsát is, amelynek elrendezését édesanyja vállalta magára. A kényes feladatot egy barcelonai kereskedőre és királyi tanácsosra, Francesc de Cassassajára bízta. 1403. szeptember 21-én írt neki,[6] és megbízta azzal, hogy vigye őket Aragóniába, és helyezze őket az édesanyjának, Luna Mária aragóniai királynénak, Lope lunai gróf és Briande d'Agoult lányának a felügyelete alá. A két kis királyi sarj, Frigyes és nővére, Aragóniai Jolán, akinek Agatuccia Pesce volt az anyja ettől fogva a nagyanyjuk gondjaira lett bízva, és az aragóniai udvarban nevelkedtek. Ifjú Martin király lépéseket is tett a törvényesítésük érdekében. Ifjú Márton király 1405-ben hazalátogatott szülőföldjére, Aragóniába. Édesanyját, Mária királynét már 13 éve nem látta, míg apjával Idős Márton királlyal is nyolc éve találkozott utoljára. A látogatás nem volt hosszú, de szüleit, szülőföldjét és gyerekeit is ekkor látta utoljára.

Idős Márton, a nagyapa 1409. április 14-én törvényesíttette az unokáit,[7] Ifjú Márton, az apa pedig a végrendeletében megtette a fiát anyai birtokainak örökösévé, a leendő Luna grófjává és Segorb urává, és azt szerette volna, hogy a szicíliai trónt örökölné, ha nem születne törvényes fia, miután a Blankával kötött házasságából származó egyetlen fia is meghalt 1407. augusztusában, és több törvényes gyermeke nem született.

Ifjú Márton váratlan halála 1409. július 25-én mély válságot idézett elő az aragóniai uralkodóházban, melyet apja és utóda a szicíliai trónon, Idős Márton király már nem tudott megoldani. A házasságon kívül született fiát, Frigyest bár törvényesítették, nem sikerült utódául jelölnie sem neki, sem apjának, így idős Márton is úgy halt meg a következő évben, 1410-ben, hogy az utódlás kérdését nyitva és megoldatlanul hagyta.

Ezután öt trónkövetelő jelentkezett az aragón trónra, köztük az unokája is, de Idős Márton törvényesített unokáját egyik meghatározó szerepű özvegy királyné: sem Idős Márton özvegye, Prades Margit aragóniai királyné, sem Ifjú Márton özvegye, Blanka szicíliai királyné sem támogatta, mint ahogy a másik özvegy aragón királyné, Bar Jolán unokáját, III. Lajost, Anjou hercegét sem, ezért végül két jelölt maradt csak állva az aragón trónöröklési harcban: egyrészről az aragón királyi ház feje, II. Jakab urgelli gróf (14801433), Aragónia főkormányzója, aki szintén magának követelte a trónt, Idősebb Márton király halála után megakadályozta Frigyest a trón elfoglalásában. Frigyes törvénytelen származása ellenére a hátránya az volt, hogy még kiskorú volt. Urgelli Jakab Idős Márton király sógora is volt egyben,[8] aki hamar kiejtette az öt jelölt közül a még esélyest, a Barcelonai-ház másik jelöltjét, Alfonz gandiai herceget. Másik esélyes trónjelölt Ferdinánd kasztíliai infáns, Kasztília régense, és az elhunyt király unokaöccse volt.[9] Végül kétéves ádáz küzdelem után a Caspei Megegyezés értelmében Idős Márton spanyol unokaöccse, a kasztíliai régens, Ferdinánd infáns foglalta el az aragón trónt, és ezzel véget ért a katalán eredetű Barcelonai-ház uralma Aragóniában, és a katalánokkal szemben a spanyolok kerültek túlsúlyba Aragónia kormányzásában, amely előrevetítette a két királyság perszonálunióját, majd teljes egyesülését.

Frigyes felesége Jolán Lujza (1403 után–1467) volt, akinek a szülei Acard Pere de Mur, Albi bárója, Cagliari és Gallura kormányzója Szardíniában, valamint Elfa cardonai grófnő voltak, és aki Ponç de Perellós özvegye lett 1426-ban. A házasságot titokban kötötték meg. Violant Lluïsának első házasságából született egy lánya, Elfa de Perellós, akitől voltak utódai. Frigyesnek ebből a házasságból egy fia született, aki feltehetően meghalt a születése után nemsokkal, így Ifjú Mártonnak a fia révén nem maradtak utódai, viszont lánya, Jolán révén számos leszármazottja maradt.

Frigyes viszonyt kezdett feleségének, Jolán Lujzának a húgával, Valentinával, és miután 1430-ban V. Alfonz aragóniai király ellen felkelés tört ki, amelybe Frigyes is belekeveredett, a szerelmeseknek Kasztíliába kellett menekülniük, ahol II. János kasztíliai király védelmébe helyezték magukat. A következő évben, 1431. március 21-én V. Alfonz elkobozta Frigyes aragóniai birtokait. Frigyes 1438. május 29-én a kasztíliai Ureña városában utódok hátrahagyása nélkül halt meg.

Gyermeke[szerkesztés]

Ősei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Luna helység az Aragóniai Királyságban, a főváros, Zaragoza közelében, Zaragoza tartományban található, ma Aragónia autonóm közösség része.
  2. Jérica a valenciai város spanyol és a hivatalos neve, katalánul: Xèrica és aragóniai nyelven (nyelvjárásban) Exerica.
  3. Quinto helység az Aragóniai Királyságban, a főváros, Zaragoza közelében, Zaragoza tartományban található, ma Aragónia autonóm közösség része.
  4. Sogorb egy valenciai város katalán változata, spanyolul: Segorbe.
  5. Pedrola helység az Aragóniai Királyságban, a főváros, Zaragoza közelében, Zaragoza tartományban található, ma Aragónia autonóm közösség része.
  6. L. Silleras-Fernández (2005).
  7. L. Soldevila (1934–35: 554).
  8. Urgelli Jakab feleségül vette az aragón király húgát, Izabella (Erzsébet) (13801424) hercegnőt, aki apja, IV. Péter aragóniai király negyedik, Fortià Szibillával kötött házasságából származott. A házasságukból 5 leány született, többek között Aragóniai Johanna pradesi grófné (14151455).
  9. Idős Márton király édeshúgának, Eleonóra kasztíliai királynénak és I. János kasztíliai királynak volt a fia.

Források[szerkesztés]

  • Federico d'Aragona, In: Mario Caravale (szerk.): Dizionario Biografico degli Italiani Vol 3 (olasz nyelven), Róma: Istituto della Enciclopedia Italiana (1961). Hozzáférés ideje: 2018. március 18. 
  • Frederic d’Aragó i de Sicília, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2018. március 18. 
  • Miron, E. L.. The Queens of Aragon: Their Lives and Times (angol nyelven). London: Stanley Paul & Co (1913). Hozzáférés ideje: 2018. március 18.  ISBN 075465074X, 9780754650744
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Silleras-Fernández, Núria. Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (szerk.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain (angol nyelven), Farnham, England: Ashgate, 78–90. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2018. március 18.  ISBN 075465074X, 9780754650744
  • Soldevila, Ferrán. Història de Catalunya (katalán nyelven). Barcelona: Editorial Alpha (1934–1935). Hozzáférés ideje: 2018. március 18. 
  • Urso, Carmelina. „Lo strano caso di Agatuccia Pesci e Tarsia Rizzari: Due "nemiche" alla corte di Martino i di Sicilia (1374–1409)” (olasz nyelven). Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 2016 (15), 19–36. o. (Hozzáférés ideje: 2018. március 18.)  

További információk[szerkesztés]

  • Bellonidi (Aragonesi) (olasz nyelven). Libro d’Oro della Nobilità Mediterranea. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  • Cardona (spanyol nyelven). Grandes de España. (Hozzáférés: 2016. március 21.)
  • Cawley, Charles: Aragon Kings Genealogy (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  • Cubero, Agustin Sancho: Pedrola y la Nobleza (spanyol nyelven). El Portal de Pedrola. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  • Jardiel Badia, Antonio: Señores de Quinto (spanyol nyelven). Quinto. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  • Marek, Miroslav: House of Barcelona (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Martin I der Junge König von Sizilien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2018. március 18.)


Előző
I. (Ifjú) Márton
Luna grófja Armas de Luna.png
1409 – 1431
Következő
Juan de Funes
Előző
I. (Ifjú) Márton
Sogorb ura Armoiries Aragon Sicile.svg
1409 – 1431
Következő
Juan de Funes
Előző
I. (Ifjú) Márton
Quinto bárója Escudo de Quinto.svg
1409 – 1431
Következő
Juan de Funes
Előző
I. (Ifjú) Márton
Pedrola ura Escudo de Pedrola.svg
1409 – 1429
Következő
Martín de Torrelles
Előző
I. (Ifjú) Márton
Jérica grófja Escudo de Jérica.svg
1409 – 1431
Következő
Martín de Torrelles