II. Vilmos athéni herceg
| II. Vilmos | |
| Aragóniai Vilmos | |
| Athéni Hercegség hercege | |
| Γουλιέλμος Β΄ | |
| Uralkodási ideje | |
| 1317. november 9. – 1338. augusztus 22. | |
| Elődje | I. (Aragóniai) Manfréd |
| Utódja | II. (Aragóniai) János |
| Neopatria hercege | |
| Γουλιέλμος Β΄ | |
| Uralkodási ideje | |
| 1319 – 1338. augusztus 22. | |
| Elődje | Hercegség megalapítása |
| Utódja | II. (Aragóniai) János |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Született |
1312 Catania |
| Elhunyt |
1338. augusztus 22. (26 évesen) Valencia |
| Nyughelye | Palermo |
| Édesapja | II. Frigyes szicíliai király (1271/72–1337) |
| Édesanyja | Anjou Eleonóra szicíliai (nápolyi) királyi hercegnő (1289–1341) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Aragóniai Mária jéricai (xèricai) bárónő (1310 körül–1364 előtt) |
| Gyermekei | nem születtek |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vilmos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Vilmos (1312 – 1338. augusztus 22.), katalánul: Guillem II d'Atenes, olaszul: Guglielmo d'Aragona, spanyolul: Guillermo II de Atenas, görögül: Γουλιέλμος της Αραγωνίας/Γουλιέλμος Β΄ των Αθηνών, athéni és neopatraszi herceg. A Barcelonai-ház szicíliai ágából származott.
Élete[szerkesztés]
Édesapja II. Frigyes szicíliai király, III. Péter aragón király, I. Péter néven szicíliai király, valamint Hohenstaufen Konstancia szicíliai királyi hercegnő fia. Édesanyja Anjou Eleonóra nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő lánya.
Vilmos 1317 novemberében lett Athén hercege, bátyja Manfréd halála után. Mivel még kiskorú volt, apja Athén régensévé nevezte ki törvénytelen fiát, Alfonz Frigyest. Vilmos féltestvére egészen 1330-ig viselte tisztét, ekkor visszatért Szicíliába. Az athéni hercegség régense Lanza Miklós lett. Vilmos 1335 folyamán feleségül vette Aragóniai Máriát, II. Jakabnak, Jérica[1] bárójának lányát, aki szintén a Barcelonai-ház sarja volt. Házasságuk gyermektelen maradt, Vilmos halála után Mária feleségül ment Rajmund Berengár aragón infánshoz, II. Jakab aragón király és Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnő fiához. Vilmost János öccse követte az athéni trónon.
Ősei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk[szerkesztés]
- Foundation for Medieval Genealogy/Sicily Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. november 17.)
- Euweb/House of Barcelona/Sicily Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. november 17.)
- Geneall/Guglielmo, principe di Tarento, duke of Athens and Neopatras (Hozzáférés: 2014. november 17.)
| Előző I. (Aragóniai) Manfréd |
Athén hercege  1317 – 1338 |
Következő II. (Aragóniai) János |
| Előző Hercegség megalapítása |
Neopatria hercege  1319 – 1338 |
Következő II. (Aragóniai) János |