Provence-i Eleonóra angol királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Provence-i Eleonóra
Eleonor Provence.jpg

angol királyné
Uralkodási ideje
1236 1272
Elődje Angoulême-i Izabella
Utódja Kasztíliai Eleonóra
Uralkodóház Barcelonai-ház
Született 1223[1][2][3]
Aix-en-Provence
Elhunyt 1291. június 25. (67-68 évesen)
Amesbury
NyughelyeAmesbury Abbey
Édesapja IV. Ramón Berengár provence-i gróf
Édesanyja Szavojai Beatrix
Házastársa III. Henrik angol király
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Provence-i Eleonóra témájú médiaállományokat.

Provence-i Eleonóra angol királyné (Aix-en-Provence, 1223. – 1291. június 24.)

IV. Ramón Berengár provence-i gróf és Szavojai Beatrix grófnő második leánya és harmadik gyermeke. Nő létére igen magas fokú oktatásban részesítették őt, imádott olvasni. Verseket írt és divatosan öltözködött, szerette a trubadúrénekeket. Három lánytestvére királyokhoz ment feleségül. IX. Lajos francia király Eleonóra nővérét, Margitot vette el, ezek után pedig azon kezdtek gondolkodni, hogy ő III. Henrik angol király hitvese legyen.

Henrik 20 ezer ezüst hozományt kért Ramóntól, ám csak arra kapott ígéretet, hogy a felét úgyis megörökli a lánya, ha ő meghal. Akárcsak anyja, nagyanyja és húgai, ő is messzeföldön híres szépség volt, sötét hajával és igéző szemeivel. 1235. június 22-én eljegyezték őt Henrikkel, aki 16 évvel volt nála idősebb. 1236. január 14-én megkötötték a frigyet Angliában. A ceremónián látta egymást először a jegyespár. Ugyanaznap a királynét megkoronázták a Westminster apátságban, utána pedig pazar ünnepséget tartottak, ahol az angol nemesség színe java jelen volt.

Öt gyermekük jött világra. Eleonóra kedvence Eduárd volt, aki 1246-ban majdnem belehalt egy betegségbe. Lánya, Margit III. Sándor skót király felesége lett. Utána született még Beatrix és Edmund. Legkisebb gyermekük, Katalin súlyos születési rendellenességgel született, s csupán 3 évet élt. A királyné hűséges, odaadó hitves volt, ám a nép körében igen népszerűtlen, mivel anyja rokonságát az országba hozatta, s elérte, hogy férje rangokkal és pénzzel halmozza el őket.

1253-ban a királynét bízta meg Henrik a régensi feladattal, amíg ő Gascogne-ban háborúzott. 1263. július 13-án épp a Temzén hajózott, amikor London polgárai dühösen megdobálták őt rohadt tojással, sárral, kövekkel és zöldséggel és szitkokat szórtak rá, boszorkánynak nevezték, a halálát kívánták. 1272-ben megözvegyült, legidősebb fia, I. Eduárd került a trónra. Számos unokája nevelését egyengette, többek között Henrik és Eleonóra, s János oktatását is felügyelte.1274-ben Henrik nevű unokája a karjai közt halt meg. Eleonóra mélységesen meggyászolta őt. 1275-ben két életben maradt lánya elhunyt, ami újabb súlyos csapás volt az 52 éves asszonynak.

Ezek után egy kolostor falai közé vonult vissza, a kapcsolatot a külvilággal csak I. Eduárd és az asszony nővére, a francia királyné révén tartotta fenn. 1291. június 24-én hunyt el, 68 évesen, Amesburyben. Ugyanabban a városban helyezték végső nyugalomra. Szívét visszaszállították Londonba, a ferencesek rendházában temették el. Ő az egyetlen angol királyné akinek sírkövén nincs sírfelirat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. LIBRIS. (Hozzáférés: 2017. október 9.)