Sens

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sens
Hotel de Vville, Sens-7003.jpg
Sens címere
Sens címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
Megye Yonne
Kanton
  • canton of Sens-Ouest
  • canton of Sens-Sud-Est
  • canton of Sens-Nord-Est
INSEE-kód89387
Irányítószám 89100
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 25 784 fő (2015)[1]
Népsűrűség1 176,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sens (Franciaország)
Sens
Sens
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 3° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 50″, k. h. 3° 17′ 00″
Sens weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sens témájú médiaállományokat.

Sens település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 25 784 fő (2015).[1] Sens Saint-Denis-lès-Sens, Rosoy, Gron, Maillot, Malay-le-Grand, Paron, Saint-Clément, Saint-Martin-du-Tertre és Saligny községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Villeneuve-sur-Yonne-tól északra, a Yonne partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Sens-FR-89-B-01.JPG
2015-05-03-185134-Sens.jpg
Sens - Eglise St-Maurice aan de Yonne 18-10-2016 14-24-04.JPG

Sens egészen az i. u.1. századtól 1622-ig érseki székhely volt.

A település nevét egy gall törzsről kapta. A névadó senonok itteni letelepedésük előtt Brennusszal az élükön 389-390-ben feldúlták Rómát, majd Itáliát elhagyva északnyugatnak véve az irányt e vidéken találtak végleges otthonra. A rómaiak innen, az akkori Agedincumból irányították Gallia Lugdunensis északi vidékét. A rómaiak építették azt a várfalrendszert is, amely egészen az 1800-as évek végéig állt.

Sens főtemplomában, a Szent István katedrálisban tartotta esküvőjét IX. Lajos, és itt fogadta III. Sándor pápa Thomas Becketet. A Szent István katedrális Sens legrégibb gótikus temploma, melyet a román stílus utolsó korszakában kezdték el építeni. Tervezője az a Vilmos mester volt, mely e templom építését követően a centerbury katedrális szentélyében is dolgozott.

Az épület a 13. század elejére készült el, homlokzata román stílust tükröz, az ábrázolások Szent Istvánról és életéről beszélnek. Középső kapuzata Keresztelő Szent Jánost, a bal oldali a Madonnát, a jobb oldali pedig a prófétákat ábrázolja.

A templombelső legfőbb értékei a középső apsziskápolna feletti üvegfestmények, melyek még a 12. századból eredetiben maradtak fenn. A kincstár értékes műtárgyai közül fennmaradt többek között egy 5. századból való elefántcsont szelence is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Szent István katedrális

Cathédrale St-Étienne[szerkesztés]

A múzeum kincseiből[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Recensement de la population 2015, 2017. december 27.

További információk[szerkesztés]