Kálmán győri püspök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kálmán győri püspök
Kálmán győri püspök 1351 évi pecsétlenyomatának rajza
Kálmán győri püspök 1351 évi pecsétlenyomatának rajza
Életrajzi adatok
Születési név Coloman
Cím herceg
Született 1317/1318
Nemzetiség magyar magyar
Elhunyt 1375
Szülei I. Károly magyar király
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet katolikus
Tisztség

Hivatal győri püspök
Hivatali idő 1337. május 6.1375
Elődje Kőszegi Miklós
Utódja De Surdis János

Kálmán (1317/13181375), I. Károly magyar király fia, váradi kanonok, fehérvári kanonok, esztergomi prépost, 1337. május 6-tól haláláig győri megyés püspök. A korabeli iratokban és pecsétjein Coloman-ként szerepel.

Származása, rokonai[szerkesztés]

Édesapja I. Károly (Róbert) (12881342) magyar király, édesanyját a dubniczi és pozsonyi krónika is a nagy dunai szigetről való concubina[m 1]-ként jelöli meg. Féltestvérei, öccsei Nagy Lajos (13261382) magyar király, András (13271345) címzetes nápolyi király, István (13321354) szlavón-dalmát herceg. Másik két öccse Károly és László még kiskorukban meghaltak.

Egy lánytestvére valószínűleg még létezhetett. Pór Antal a pozsonyi városháza kapuboltozatának öt zárókövén található alakok és az ezeket elválasztó – címerekre jellemző – állatfigurák (püspöksüveges ifjú , strucc – Anjou strucc, egy idősebb nő – anya, egy fiatalabb nő – lány, sisakról felemelkedő oroszlán) elemzése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kapubejáró zárókövei Kálmán herceget, édesanyját és lánytestvérét ábrázolják.[1][m 2][2]

Szilágyi Sándor Károly Róbert egyik feltételezett lányának Katalinnak nem királyi házassága és a magyar krónikákból történt mellőzöttsége miatt, Katalint is házasságon kívüli gyermeknek tartja. A másodszülött schweidnitzi herceghez férjhez adott Katalin lánya, a magyar királyi udvarban nevelt Anna később IV. Károly német-római császár felesége lett.[3]

Életre, pályafutása[szerkesztés]

Püspöksége idején történt alapítások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A korabeli iratokban kötetlen nőt (ágyast) jelent.
  2. Az oroszlános zárókő alapján Pór Antal a herceg édesanyját Szécsényi Tamás testvérének véli, három évvel később Nagy Lajos életrajzában már – az ugyancsak oroszlános címert használó – Csák nembeli Gurke leányát Erzsébetet jelöli meg. Pór szerint a rozgonyi csatában elesett Gurke zászlótartó Erzsébet nevű leánya a királyné udvarába került, később pedig Jakab pozsonyi ispán és bíró vette feleségül. A Magyar katolikus lexikon a herceg édesanyjaként szintén a Csák nembeli Györke leányát adja meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pór, Antal (1889). „Kálmán, győri püspök (1317-1375)”. Századok, V. Füzet, 369-384. o.  
  2. Pór Antal. Nagy Lajos 1326 - 1382; Magyar történeti életrajzok. A Magyar Történelmi Társulat kiadása - Budapest (1892) 
  3. Szilágyi Sándor, Pór Antal, Schönherr Gyula. A magyar nemzet története; Harmadik kötet; Az Anjouk kora; Második könyv; Hatodik fejezet – Károly családi viszonyai. Az utolsó évek.. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat - Budapest (1895) 

További információk[szerkesztés]


Előde:
Kőszegi Miklós
Győri püspök
1337–1375
Utóda:
De Surdis János