Racibórz
Racibórz (Racibórz) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Vajdaság | Sziléziai | ||
Járás | Racibórzi | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Mirosław Lenk | ||
Irányítószám | 47-400-tól 47-445-ig | ||
Körzethívószám | +(48)32 | ||
Rendszám | SRC | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 51 257 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 777,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 200 m | ||
Terület | 74,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 05′, k. h. 18° 14′Koordináták: é. sz. 50° 05′, k. h. 18° 14′ | |||
Racibórz weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Racibórz témájú médiaállományokat. |
Racibórz (cseh nyelven Ratiboř, németül Ratibor) – város Lengyelország déli részén a Sziléziai vajdaságban, a Racibórzi járásban. 1950–1975 között a város az Opolei, míg 1975–1998 között a Katowicei vajdasághoz tartozott. 2006. február 28-ai adatok szerint a város lakossága 60 218 főt számlált.
Fekvése[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
Racibórz Opole mellett Felső-Szilézia egyik történelmi fővárosa volt, ahol a opole-racibórzi fejedelmek uralkodtak. Máig fennmaradt több értékes műemlék, például a várkápolna, melyet a sziléziai gótika gyöngyszemének hívnak. Racibórz Lengyelországban és Európában az első város, mely ISO 14001 bizonyítványt kapott.
Oppeln és Ratibor hercegséget a Habsburgok rendszeresen felajánlották az erdélyi fejedelmeknek (János Zsigmondtól kezdve az Apafiakig) azért, hogy cserébe adják át nekik Erdélyt. A kalandos életű Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem ezt a felajánlást elfogadta, majd hazaszökött, de végül visszatért sziléziai birtokára és ott is halt meg 1613-ban.[2]
Gazdaság[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Arkadiusz Mularczyk lengyel politikus és ügyvéd (1971. február 4. –)
Látnivalók[szerkesztés]
Fontosabb műemlékek[szerkesztés]
A Bíróság épülete, tervezte: Karl Friedrich Schinkel
A Bíróság épülete, tervezte: Karl Friedrich Schinkel
zabytkowy pocysterski dworek myśliwski w obrębie rezerwatu przyrody Łężczok, obecnie w stanie ruiny
zabytkowy po cysterski dworek myśliwski w obrębie rezerwatu przyrody Łężczok, detal architektoniczny - portal wejściowy
zabytkowy po cysterski dworek myśliwski w obrębie rezerwatu przyrody Łężczok, detal architektoniczny - herb w zwieńczeniu portalu wejściowego
Várkápolna (Kaplica zamkowa)[szerkesztés]
Templomok[szerkesztés]
Temetők[szerkesztés]
Katolikus- evangélikus temető (ul. Opawska)[szerkesztés]
Nagrobek Reinersów z 1915 roku
Pomnik poległym podczas I wojny światowej - obecnie
Az evangélikus temetőről (ul. Starowiejska)[szerkesztés]
A zsidó temetőről[szerkesztés]
A természetből[szerkesztés]
naturalne stanowisko Salwinii na stawie w rezerwacie przyrody Łężczok
Salwinia na powierzchni stawu w rezerwacie przyrody Łężczok
Fontosabb helyszínek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/012414911011-0942469?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 7.
- ↑ 1613. március 28.: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem halála. [2018. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 28.)
|