Leopoldstadt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bécs II. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs II. kerülete címere
Bécs II. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Leopoldstadt
Közigazgatás
Település Bécs
Kerület II.
Városrészek Jägerzeile
Leopoldstadt
Zwischenbrücken
Irányítószám 1020
Testvérvárosok
Polgármester Karlheinz Hora
Népesség
Teljes népességismeretlen
Tszf. magasság158 m
Terület19,27 km²
Elhelyezkedése
Bécs II. kerülete (Bécs)
Bécs II. kerülete
Bécs II. kerülete
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 16° 24′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 16° 24′ 44″
Bécs II. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs II. kerülete témájú médiaállományokat.

A Leopoldstadt Bécs II. kerülete.

Fekvése[szerkesztés]

A kerület a Duna és a Donaukanal, vagyis a Duna-csatorna között fekszik. A leggnagyobb részét a Práter foglalja el.

Története[szerkesztés]

1537-ben I. Ferdinánd magyar király építette a fősétányt (Prater-Hauptallee). 1560-ban a Prátert császári vadászterületként kerítik le, és illetéktelen személyek belépése tilos volt. A Pátert 1766-ban a közönség számára elérhetővé tette II. József császár.

1809-ben a francia hadsereg egységeit táborozták a Práterban.

1850-ben a Leopoldstadt, Jägerzeile, Práter, Brigittenau, Kaisermühlen és néhány másik rész, így az akkori fő Duna és a Duna-csatorna közötti teljes területet beolvasztattak Bécsbe, mint 2. kerület, Leopoldstadt.

1873-ban a bécsi világkiállítást 53 000 kiállítóval 2,3 km²-en hat hónapig tartották a Práterban. 1897. január 28-tól Bécs első villamosvonala a 2. kerületben működik. (1907 óta az 5-ös jelzésű villamos) 1897-ben a Bécsi óriáskerék nyílt a Pratersternnél a Ausstellungsstraße és a setány között.

A sziget északi részét (Brigittenau) 1900-ban választották el a saját 20. kerületébe.

A második világháború után az 1955-ös állami szerződésig a 2. kerület a szovjet szektorhoz tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Népességnövekedés
forrás: Statistik.at[1]

Testvérvárosa[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Ruth Beckermann: Die Mazzesinsel – Juden in der Wiener Leopoldstadt 1918–38. Löcker Verlag, Wien 1984, ISBN 3-85409-068-4.
  • Gertrude Brinek (Hrsg.): Leopoldstadt: Geschichten einer widersprüchlichen Liebe. Science Press, Wien 1999, ISBN 3-900574-13-8.
  • Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: II. Leopoldstadt. Jugend und Volk, Wien 1980, ISBN 3-7141-6225-9.
  • Werner Hanak, Mechtild Widrich (Hrsg.): Wien II. Leopoldstadt. Die andere Heimatkunde. Brandstätter, Wien 1999, ISBN 3-85447-684-1.
  • Evelyn Klein, Gustav Glaser: Peripherie in der Stadt. Das Wiener Nordbahnhofviertel – Einblicke, Erkundungen, Analysen. Studienverlag, Innsbruck 2006, ISBN 3-7065-4189-0.
  • Christine Klusacek, Kurt Stimmer: Leopoldstadt. Eine Insel mitten in der Stadt. Mohl, Wien 1978, ISBN 3-900272-29-8.
  • Ute Georgeacopol-Winischhofer: Vom Arbeitshaus zur Großindustrie : ein Beitrag zur Geschichte der Entwicklung des Industriebaus in Wien von den Anfängen bis nach dem Ersten Weltkrieg unter besonderer Berücksichtigung der Leopoldstadt (= Dissertationen der Technischen Universität Wien, Band 72). Österreichischer Kunst- und Kulturverlag, Wien 1998, ISBN 3-85437-120-9 (Dissertation TU Wien 1995, 236 Seiten).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopoldstadt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.