Neuss ostroma
| Neuss ostroma | |||
 | |||
| Konfliktus | Burgundiai háborúk | ||
| Időpont | 1474. július 29. – 1475. május 29. | ||
| Helyszín | Neuss, Németország | ||
| Eredmény | III. Frigyes győzelme | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| Veszteségek | |||
| Térkép | |||
 Neuss
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 51° 12′ 00″, k. h. 6° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 51° 12′ 00″, k. h. 6° 42′ 00″ | |||
Neuss ostroma tíz hónapon át tartott 1474. július 29-étől, amikor a Burgundi Hercegség csapatai megjelentek a város falai előtt. 1475. május 29-én megérkezett III. Frigyes német-római császár felmentő serege, és felszabadította a várost.
Az ostrom[szerkesztés]
Neuss a Rajna partján, Kölntől 35 kilométerre északra fekvő város. A település és Ruprecht rajnai palotagróf, Köln érseke között vita bontakozott ki egy adófizetési ügyben. Ruprecht a burgundi herceg segítségét kérte. Merész Károly úgy döntött, segít, és elfoglalja a várost. Úgy tervezte, hogy néhány hét alatt beveszi a települést. 1474. július 29-én körülbelül 14 ezer burgundiai katona érkezett Neuss elé, amelyet nagyjából négyezer ember védett. A herceg csapatában a burgundiaiakon kívül pikárdiaiak, liège-iek, gelderniek és angolok is voltak. Az itáliaiakat Cola di Montforte, Campobasso grófja vezette. Az ostromlók között volt Martin Schwartz zsoldosvezér is, aki később a rózsák háborúja utolsó csatájában esett el a York-pártiak oldalán Stoke Fieldnél.[1]
A támadók megerősített állásokat építettek ki, és a kor egyik legmodernebb tüzérségével megkezdték az ágyúzását, ami idővel komoly károkat okozott a falakban és az épületekben. Több kézitusa is volt, amely mindkét oldalon súlyos veszteségeket okozott. Az ostrom elején Campobasso grófja elfoglalta a várostól keletre eső két sziget egyikét, Werdtet. Január 20-án a Rajna áradása elöntötte a területet, és megsemmisítette a burgundiai tábort. Komoly harcok alakultak ki a város déli részénél, a Felső kapunál (Obertor), Károly főhadiszállásának közelében. Hasonlóan súlyos összecsapások voltak az Alsó kapunál (Niedertor), a település északi részén is, ahol a támadókat Giacomo Galeotto nápolyi és Giacomo Valperga piemonti parancsnok vezette.[1]
1475. január 7-én III. Frigyes német-római császár háborút hirdetett a a Kölni Választófejedelemség ellen. A birodalmi sereg megközelítette Neusst, de nem támadta meg a támadókat. III. Frigyes és Károly megállapodott arról, hogy a herceg felfüggeszti az ostromot és nem támogatja tovább Ruprecht igényét. A császár különböző privilégiumokkal, köztük a pénzverés jogával ismerte el a polgárok bátorságát. Ruprecht megtarthatta címét, de száműzetésbe kényszerült.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Carl Pause
- ↑ History 2
Források[szerkesztés]
- ↑ Carl Pause: Carl Pause. Burgundian Weapons and Military Equipment From the Burgundian Siege of Neuss 1474-1475. Acta Militaria Nediaevalia (2010). Hozzáférés ideje: 2019. március 8.
- ↑ History 2: Siege of Neuss 1474-1475. WHKMLA. Hozzáférés ideje: 2019. március 8.