Neuss ostroma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Neuss ostroma
Belagerung von Neuss 1474-1475 - Conradius Pfettisheim.jpg
Konfliktus Burgundiai háborúk
Időpont 1474. július 29.1475. május 29.
Helyszín Neuss, Németország
Eredmény III. Frigyes győzelme
Szemben álló felek
Arms of the Duke of Burgundy since 1430.svg Burgundi Hercegség
COA Kurkoeln.svg Kölni Palotahercegség
Emperor Frederick III Arms.svg III. Frigyes német-római császár
DEU Koeln COA.svg Köln
Parancsnokok
Emperor Frederick III Arms.svg III. Frigyes német-római császár
Arms of the Duke of Burgundy since 1430.svg Károly burgundi herceg
Szemben álló erők
14 ezer
4 ezer
Veszteségek
Ismeretlen
Ismeretlen
Térkép
Neuss (Németország)
Neuss
Neuss
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 12′ 00″, k. h. 6° 42′ 00″Koordináták: é. sz. 51° 12′ 00″, k. h. 6° 42′ 00″

Neuss ostroma tíz hónapon át tartott 1474. július 29-étől, amikor a Burgundi Hercegség csapatai megjelentek a város falai előtt. 1475. május 29-én megérkezett III. Frigyes német-római császár felmentő serege, és felszabadította a várost.

Az ostrom[szerkesztés]

Neuss a Rajna partján, Kölntől 35 kilométerre északra fekvő város. A település és Ruprecht rajnai palotagróf, Köln érseke között vita bontakozott ki egy adófizetési ügyben. Ruprecht a burgundi herceg segítségét kérte. Merész Károly úgy döntött, segít, és elfoglalja a várost. Úgy tervezte, hogy néhány hét alatt beveszi a települést. 1474. július 29-én körülbelül 14 ezer burgundiai katona érkezett Neuss elé, amelyet nagyjából négyezer ember védett. A herceg csapatában a burgundiaiakon kívül pikárdiaiak, liège-iek, gelderniek és angolok is voltak. Az itáliaiakat Cola di Montforte, Campobasso grófja vezette. Az ostromlók között volt Martin Schwartz zsoldosvezér is, aki később a rózsák háborúja utolsó csatájában esett el a York-pártiak oldalán Stoke Fieldnél.[1]

A támadók megerősített állásokat építettek ki, és a kor egyik legmodernebb tüzérségével megkezdték az ágyúzását, ami idővel komoly károkat okozott a falakban és az épületekben. Több kézitusa is volt, amely mindkét oldalon súlyos veszteségeket okozott. Az ostrom elején Campobasso grófja elfoglalta a várostól keletre eső két sziget egyikét, Werdtet. Január 20-án a Rajna áradása elöntötte a területet, és megsemmisítette a burgundiai tábort. Komoly harcok alakultak ki a város déli részénél, a Felső kapunál (Obertor), Károly főhadiszállásának közelében. Hasonlóan súlyos összecsapások voltak az Alsó kapunál (Niedertor), a település északi részén is, ahol a támadókat Giacomo Galeotto nápolyi és Giacomo Valperga piemonti parancsnok vezette.[1]

1475. január 7-én III. Frigyes német-római császár háborút hirdetett a a Kölni Választófejedelemség ellen. A birodalmi sereg megközelítette Neusst, de nem támadta meg a támadókat. III. Frigyes és Károly megállapodott arról, hogy a herceg felfüggeszti az ostromot és nem támogatja tovább Ruprecht igényét. A császár különböző privilégiumokkal, köztük a pénzverés jogával ismerte el a polgárok bátorságát. Ruprecht megtarthatta címét, de száműzetésbe kényszerült.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]