Élüszion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Leon Bakszt: Elysion (1906)

Az Élüszion (görög betűkkel Ἠλύσιον, latinosan Elysium, magyarosan Elízium) olyan túlvilági hely a görög mitológiában, ahol azok kaptak helyet, akik az istenek kedveltjei voltak életükben (pl. a hősök), szemben a keresztény pokol funkcióját ellátó Tartarosszal. Gyakran nevezték a boldogok mezejének – vagy elíziumi mezőknek – is, mivel az itt lakók gond és baj nélkül éltek, és sohasem éreztek fáradtságot, éhséget vagy szomjúságot. Az ide került lelkek az örökkévalóságig boldogan szórakozhattak. Az ókorban úgy gondolták, hogy a világ nyugati peremén helyezkedik el.

Médeia erényes és érdemdús élete jutalmául az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg, és megtették az Elíziumi Mezők királynőjének.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Amanda: A thesszáliai boszorkányság. [2016. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 30.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg Elíziumi mezők címszót a Wikiszótárban!
Commons:Category:Elysium
A Wikimédia Commons tartalmaz Élüszion témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap