Szlavuta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlavuta
Slavuta1.JPG
Szlavuta címere
Szlavuta címere
Szlavuta zászlaja
Szlavuta zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Hmelnickiji terület
Járás Szlavutai járás
Rang város
Alapítás éve 17. század
Polgármester Vaszil Bohdanovics Szidor
Irányítószám 30000
Körzethívószám +380-3842
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 170 m m
Terület 20 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szlavuta (Ukrajna)
Szlavuta
Szlavuta
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50° 18′, k. h. 26° 52′Koordináták: é. sz. 50° 18′, k. h. 26° 52′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlavuta témájú médiaállományokat.
Mihajlov partizánvezér emlékműve Szlavutában

Szlavuta (ukránul: Славута, lengyelül Sławuta) járási jogú város Ukrajna Hmelnickiji területének északi részén, a Szlavutai járás székhelye. A 2001-es népszámláláskor 34,3 ezer lakosa volt. A területi székhelytől 123 km-re északra fekszik, a Horiny-folyó és a belé ömlő Utka partján, hatalmas fenyőerdők övezik. Vasútállomás a ZdolbunyivSepetyivka vonalon.

Történelem[szerkesztés]

A települést 1633-ban alapították a korábban itt állt Derazsnja Volja falu helyén. Sokáig a Sanguszko-hercegek birtoka volt. 1754-ben kapta meg a magdeburgi városjogokat, 1793-ban Oroszországhoz került. A Sanguszko-család 1795-ben alapította az első textilüzemet. 1873-ban épült meg a vasút, 1905-ben 8 ezer lakosa volt. Fajanszgyárát 1903-ban alapították. 1918-1919-ben az Ukrán Népköztársaság hadseregének kezén volt, majd 1920-ban a Vörös Hadsereg foglalta el. 1923-ban járási székhely, 1938-ban várossá nyilvánították, majd 1978-ban járási jogú város lett. A német megszállás alatt a környező erdőségekben számottevő partizántevékenység folyt (melynek vezetője F.M. Mihajlov volt, akit 1942 augusztusában öltek meg a fasiszták). A váronak 1975-ben 28,4 ezer lakosa volt.

Gazdaság[szerkesztés]

A város legnagyobb ipari üzeme az építőipari fajanszot előállító Sztrojfajansz. Vasbeton szerkezetek gyártása, üveggyártás, fafeldolgozó kombinát, papírgyár, textilipar (posztógyártás). Az M21-es főút biztosítja az összeköttetést Sepetyivkán (18 km) át Hmelnickijjel, valamint Osztrohon (27 km) át Rivnével (71 km). Észak-déli irányban főutak kötik össze Izjaszlavval (24 km) és Koreccel (51 km).

Nevezetességek[szerkesztés]

A városközpontban kis mesterséges tó és a Kultúra és pihenés parkja (PKO) található. Emlékművet állítottak F.M. Mihajlovnak, Leninnek, valamint a sepetyivkai út melletti erdőben a második világháborúban itt meggyilkolt zsidóknak is. A Szt. Dóra-templom 1825-ben épült, a Rizdva Bohorodici-templom pedig 1819-ben.

Külső hivatkozások[szerkesztés]