Ottrubay Melinda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottrubay Melinda
Született1920. május 24.[1]
Budapest
Elhunyt2014. augusztus 28. (94 évesen)[1]
Kismarton
Állampolgárságamagyar
HázastársaEsterházy Pál Mária Lajos Antal (1946–1989)[2]
Foglalkozásabalett-táncos

SablonWikidataSegítség

Ottrubay Melinda, férjezett nevén galántai Esterházy Melinda hercegné (Budapest, 1920. május 24.Kismarton, 2014. augusztus 28.) balett-táncosnő.

Élete[szerkesztés]

Jómódú középpolgári családban született. Édesapja, vitéz dr. Ottrubay Dezső, törvényszéki elnök, aradi köz- és váltó ügyvéd, anyja, Schmidt Rózsa volt.[3] Apai nagyszülei Ottrubay József és Fritz Mária voltak. Apai dédszülei Ottrubay Károly (18011883),[4] kincstári uradalmi ügyész Aradon, és a cseh köznemesi származású schwanenheimi Hruby Jozefina (18161889) voltak.[5]

Brada Ede magániskolájában kezdte tanulmányait. 1931-ben egy növendékmatinén tűnt fel. 1933-ban került a budapesti Operaház balettkarába. Itt Brada Rezső balettmester vette át képzését. Második évadjától címzetes magántáncos, 1937-től magántáncos, 1942-től első magántáncos, „primabalerina assoluta" volt. Karrierje csúcsán ismerkedett meg későbbi férjével, V. Esterházy Pál herceggel, akivel 1946. augusztus 3-án Budapesten házasságot kötött, és ekkor felhagyott balett-táncosi pályafutásával.

Férjét 1949-ben, a Mindszenty-perben hosszú fogságra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult. A hercegi pár Zürichben telepedett le és ott élt egészen a herceg 1989 áprilisában bekövetkezett haláláig. Az özvegy fivérének, Ottrubay Józsefnek(wd)) fiával, dr. Ottrubay Istvánnal lett az Esterházy-vagyon kezelője.

1990-ben örökös tag címet kapott az Operaháztól.

2002-ben teljesen visszavonult a nyilvánosságtól.

Szerepei[szerkesztés]

  • Bartók–Harangozó Gyula: A fából faragott királyfi – Tündér
  • Bartók–Harangozó Gyula: A csodálatos mandarin – Lány
  • Beethoven–Milloss Aurél: Prométheusz teremtményei – Terpszikhoré
  • Delibes–Nádasi Ferenc: Sylvia – címszerep
  • Ravel–Jan Cieplinski: Bolero
  • Rimszkij-Korszakov–Kölling: Seherezádé
  • Richard Strauss–Jan Cieplinski: József legenda – Szulamit

Könyve[szerkesztés]

  • Ritmus és tánc (Budapest, 1939. Officina K.)

Filmjei[szerkesztés]

  • Magyar Feltámadás (1939)
  • Pénz áll a házhoz (1939)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap