Brada Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brada Ede
Brada Ede.jpg
Született 1879. március 14.
Bécs
Elhunyt 1955. május 8. (76 évesen)
Budapest
Nemzetisége osztrák
Házastársa Máder Józsa
Foglalkozása balett-táncos, táncmester, koreográfus
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Brada Ede témájú médiaállományokat.

Brada Ede (Bécs, 1879. március 14. – Budapest, 1955. május 8.) balett-táncos, koreográfus, balettmester. A budapesti Operaház első jelentős férfitáncosa. Balettmesteri munkájával jelentősen emelte a társulat színvonalát. Brada Rezső édesapja.

Élete[szerkesztés]

A bécsi Udvari Opera kebelében működő balettiskolában tanult, és itt volt kartáncos 1895-től. Egy vendégjátékot követően, 1902-ben Wlassics Gyula kultuszminiszter a budapesti Operához szerződtette, a Bécsben működő Nicola Guerra balettmesterrel együtt. Itt vezető férfitáncos lett a szerény képességű Enrico Pini („Pini Henrik”) mellett. A következő évben az intézmény saját balettiskolájának tanárává is kinevezték. 1912-ben a londoni Coliseumban lépett fel. 1915-ben megkapta a magántáncosi címet. 1917-ben, A fából faragott királyfi ősbemutatóján a Fabábot táncolta. A koreográfiával nem boldoguló Otto Zöbisch helyett Balázs Bélával maga dolgozta ki a táncokat. 1924-ben vonult vissza a színpadi szerepléstől.

Bár már 1919-től ellátott balettmesteri feladatokat, hivatalosan csak 1924-ben nevezték ki, és 1931. szeptember 1-jei operai nyugdíjazásáig megtartotta a posztot. Az 1920-as években több koreográfiát is készített, de ezen a téren nem mutatott fel olyan kiváló képességeket, mint tanárként. 1927-ben ő készítette elő a Diótörő magyarországi bemutatóját.

A század elejétől keresett tánctanár volt arisztokrata körökben, ennek köszönhette, hogy József főherceg gyermekeit is oktathatta tizenegy éven át. 1925-től 1936-ig a Színművészeti Akadémián, a Ludovikán és hasonló helyeken is tanított. Elnökölte a Magyarországi Táncmesterek Egyesületét, oktatott a táncmesterképző iskolában. Vállalt koreografálást Bécsben is.

Magániskolát is fenntartott Budapesten, itt fokozatosan bevonta családtagjait is az oktatásba. Tanítványai közé tartoztak többek között: Brada Rezső, Csiki Júlia, Hidas Hedvig, Tatár György és Vécsey Elvira is.

Az 1940-es években meg kellett érnie felesége és hivatását továbbvivő fia halálát. Előbb Brada Rezső balettmester özvegyéhez, majd 1953-ban a közgazdász János fiához költözött.

Legnevesebb koreográfiái[szerkesztés]

  • A fából faragott királyfi (bemutató: 1917, Bartók zenéje)
  • Mályvácska királykisasszony (bemutató: 1921, Máder Rezső zenéje)
  • Argyrus királyfi (bemutató: 1924, Gajáry István zenéje)
  • Petruska (1926, Sztravinszkij zenéje)
  • Diótörő (bemutató: Budapesten 1927, Csajkovszkij zenéje)
  • Az ezüst kulcs (1928)
  • Pesti karnevál (bemutató: 1930, Liszt zenéje)

Források[szerkesztés]

  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap