Esterházy Ferenc (főkapitány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Esterházy Ferenc

Esterházy Ferenc (Sempte, 1641. február 17.Keresztúr, 1683. október 16.[1]) semptei főkapitány, somogyi főispán.

Élete[szerkesztés]

Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina fia, a fraknói ág tagja.

1662-től aranysarkantyús vitéz és Pápa kapitánya, ahol a rekatolizációban is jeleskedett. A ferences rend 1660-ban az ő hívására tért vissza Pápára. Ő építtette fel 1678-1680 között a templomukat és a kolostor nyugati, Barát utcai szárnyát. Később kamarás és királyi tanácsos lett.

1671-ben a Wesselényi-összeesküvésbe is belebonyolódott. Valószínűleg sógora, Thököly Imre pártjára állt, s egyben Thököly István kiskorú lányainak (sógornőinek) gyámja volt.

Első felesége Illésházy Ilona volt. E házasság azonban gyermektelen maradt. Második feleségét késmárki Thököly Katalin Krisztinát (Imre testvére) 1670. november 15-én az árvai várban vette feleségül, még a vár ostromának megkezdése előtt. Második házasságából származott gyermekei: Mária Róza, Krisztina Jozefa, Borbála, Antal, Franciska, Anna Terézia, József, Ferenc, Erzsébet.

Kismartonban temették el.

Források[szerkesztés]

  1. Szilágyi Sándor 1888: Az Esterházyak családi naplója. Magyar Történelmi Tár 3/11, 220.


Elődje:
Zrínyi Miklós
Somogy vármegye főispánja
1664-1683
Somogy vármegye címere
Utódja:
Zrínyi Ádám