Türjei volt prépostsági templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyümölcsoltó Boldogasszony prépostsági templom
Türjei templom
A templom főhomlokzata
A templom főhomlokzata
Hely Türje, Szabadság tér 20.
Építési adatok
Építés éve 13. század
Bezárás 1950
Építési stílus román stílus
Felhasznált anyagok tégla, kő
Egyéb jellemzők
Különlegességek Szent László-legenda freskórészlet
Elhelyezkedése
Gyümölcsoltó Boldogasszony prépostsági templom (Magyarország)
Gyümölcsoltó Boldogasszony prépostsági templom
Gyümölcsoltó Boldogasszony prépostsági templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 07″, k. h. 17° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 07″, k. h. 17° 06′ 19″
Commons

A türjei volt prépostsági templom (a Zala megyei Türje községben) : Westwerk-es nyugati főhomlokzatú román stílusú, egyhajós templom. Benne: Szent László legendát ábrázoló freskórészletekkel. A türjén álló épületegyüttes: templom és a hozzá tartozó volt premontrei rendház (ma szociális otthon), és a gondozatlan állapotban levő gazdasági épületek.

A templom és kolostoregyüttes légifelvétele
Szent László-legenda freskórészlet
Belső részlet

A kolostoregyüttes épületei[szerkesztés]

A prépostsági templom épülete[szerkesztés]

A prépostsági templom egy egységesen kialakított apátsági építészeti együttes része, annak kiemelkedő esztétikai eleme. Az apátságot Szentgróti Dénes bán alapította 1230 előtt. Alaprajzi rendszerében kevésbé jellegzetes, háromhajós bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású. Belső téralakításában - jelenlegi elhanyagolt állapotától eltérően is - meglehetősen komor hatású.

Az épület jellegzetes művészeti hatását nyugati, téglaarchitektúrájú homlokzatalakítása - két torony között felmagasított -westwerkes - formája határozza meg.

Az együtteshez kapcsolódó hajdani kolostorszárny szociális létesítményként működik. A hozzá tartozó gazdasági épületek (magtár, stb...), valamint környezete (településközponti elhelyezkedése ellenére) méltatlanul elhanyagolt állapotban van.

A kolostor épülete[szerkesztés]

Az Árpád-kori konventépület a templom északi oldalához csatlakozott. Nyomai - ásatások hiányában - nem ismertek. Ez az együttes a prépostházzal egyetemben 1547-ben leégett, amikor Hagymási Eustach katonái feldúlták a prépostságot, mintegy 400 forintnyi kárt okozva. Az újjáépítés helyett a kommendátor prépostok castellummá alakították a monostort, amely így a veszprémi végvári védrendszer része lett - egészen a XVII. század végéig. A prépostság 1703-ban került vissza a premontreiek kezére. A ma is meglévő rendház a XVIII. században épült, de nem a régi helyén, hanem a templom déli oldalához csatlakoztatva. Egy 1787-ből való leltár szerint a monostorban 21 szoba volt, 2 ebédlő, 1 házi kápolna, 1 levéltár, 1 oratorium, 2 kamra, 1 konyha illetve mellékhelyiségek: 1 borkimérő, 3 éléskamra, 3 árnyékszék, 1 négyrészes boltozott pince a monostor alatt, 1 kút. A templom értéke 6794 Ft, 56 kr., a monostoré 11228 Ft, 44 kr. volt. (Forrás: Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg, 1991.)

Különleges részletek[szerkesztés]

Szent László-legenda freskórészlete: A prépostági templom az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett: „Szent László-legenda” freskót találtak a templom északi falán. A lovagkirályról készített falfestmény - a mostani Magyarországon - eddig csak néhány helyen volt ismert: Tereske, Ócsa, Vizsoly templomában és két Felső-Tisza vidéki templomban).

A premontrei rend[szerkesztés]

A premontrei római katolikus szerzetesrendet (eredeti (francia) írásmóddal Prémontré, más néven Norbertinus, latinul Ordo Praemontratensis, rövidítve O. PRAEM.) több társával Xanteni Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontré (Presmontré) nevű helyen (Aisne megye). Szabályzatuk alapját Hippói Szent Ágoston Regulája képezte, de sokat átvettek a cisztercitáktól is, és életmódjuk híres volt szigorúságáról. 1126-ban kaptak pápai jóváhagyást, s ezután kolostoraik Nyugat-Európa-szerte létesültek. Előírásaik szigorát később enyhítették. A rendet éppen szülőhazájában csaknem teljesen felszámolta a francia forradalom. A rend mai központja (Generalitia) Rómában van, itt több régi apátságukat restaurálták. Tagjai ünnepélyes szertartásokon és az imádkozáson kívül tanítással és térítéssel is foglalkoznak. Öltözetük tetőtől talpig fehér, kék cingulussal.

A premontrei rend építkezései - a bencés-, vagy cisztercitákétól eltérően - típus tekintetében kevésbé különíthetők el. A célhoz illeszkedő gazdaságosság mellett nagyobb szabadságot egyénibb rendszeralakítást tapasztalhatunk (egy és háromhajós elrendezések, apszis- és toronyépítés tekintetében).

A rend Magyarországon[szerkesztés]

Első magyarországi premontrei monostorukat a hagyomány szerint az 1130-as években, Váradhegyfokon (a mai Nagyvárad mellett) alapították, jelenlétüket 1135 előtt már dokumentumok is bizonyítják. Templomaikban a nyilvánvaló francia befolyás mellett erőteljesen érvényesül a korábbi hazai bencés templomok olaszos rendszere és részletalakítása is. Apátságaik közt szép számmal vannak nemzetségi alapításúak is.

Az Árpád-korban 39 prépostság jött létre, többek között Adonyban, Csornán, Hatvanban, Jánoshidán, Jászóváralján, Kaposfőn, Majkon, a Nyulak szigetén (a mai budapesti Margit-szigeten), Ócsán, Zsámbékon, női rendházak pedig Ivanicson, Mórichidán, Somlóvásárhelyen, Szegeden működtek. A szerzetesek a kolostori életen kívül lelkipásztorkodással és hiteleshelyi tevékenységgel foglalkoztak, utóbbival nagy szerepet vállaltak az írásbeliség magyarországi elterjedésében. A török hódoltság idején a premontrei rend hazai működése csaknem teljesen megszűnt. Birtokaik a XVIII. században az ausztriai prépostságok tulajdonába kerültek.

A magyar rendtartomány (cirkária) az 1760-as években nyerte vissza önállóságát, de II. József 1785 és 1787 között betiltotta tevékenységüket. Az egyház és a vármegyék tiltakozásának hatására I. Ferenc 1802-ben visszaállította a ciszterci és a premontrei rend működését, az utóbbiak két központja Csorna és Jászó (ma Szlovákiában) lett. A visszaállítás feltétele az volt, hogy részt vegyenek az ifjúság középiskolai oktatásában: a csornai prépostság Szombathelyen és Keszthelyen, a jászói prépostság Lőcsén, Ungváron, Rozsnyón és Nagyváradon vezetett gimnáziumot, majd az ungvári helyett a kassai gimnázium és konviktus került irányításuk alá.

Trianon után a nagyváradi és a felvidéki rendházak, iskolák helyett Gödöllőn alakult ki új központ (1923–24). Az iskolákat 1948-ban államosították, a rendet 1950-ben feloszlatták. Új működési engedélyüket 1989-ben kapták. Középiskolákat Szombathelyen és Gödöllőn működtetnek. A premontrei nővérek Zsámbékon tevékenykednek.

Források és irodalom[szerkesztés]

  • D. Mezey Alice: TÜRJE Premontrei prépostság - TKM kötetek: 429. Bp. 1992. - ISBN 963 554 30 303 4
  • Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. Zalaegerszeg, 1991.
  • Lángi József - D. Mezey Alice: Beszámolóa türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László legenda falképciklusról - Műemlékvédelmi Szemle, 1995/1-2 Az OMVH Tájékoztatója 133-140
  • László Gyula: A Szent László legenda középkori falképei TKM Könyvtár 4. - Budapest, 1993.-
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.) - Egyetemi nyomda, Budapest, 1938.
  • Rados Jenő: Magyar építészet történet (p.64-65) - Bp. 1961. Műszaki Kiadó – ETO 72(439)091- * Dercsényi Dezső: Román kori építészet Magyarországon - 1972. Budapest, Corvina K.
  • Henszlmann, Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Gerő László: Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) 1984. Budapest
  • Enciklopedia Britannica Hungarica - CD-ver. 2005.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]