Márfi Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dr. Márfi Gyula
veszprémi érsek
DrMarfiGyula.jpg

Coat of arms of Gyula Márfi.svg
Született 1943. december 17. (73 éves)
Pördefölde
Nemzetiség magyar
Iskolái Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
Munkássága
Felekezet katolikus egyház
Pappá szentelés 1967. június 18.
Szombathely
Püspökké szentelés 1995. december 2.
Eger

Hivatal egri segédpüspök
Hivatali idő 1995–1997

Hivatal veszprémi érsek
Hivatali idő 1997–
Elődje Szendi József
Utódja hivatalban
Dr. Márfi Gyula a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Márfi Gyula témájú médiaállományokat.
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1995. december 2.
Szentelés városa Eger
Szentelő Paskai László
Társszentelők Seregély István
  Konkoly István
Márfi Gyula érsek, 2017-ben

Dr. Márfi Gyula (Pördefölde, 1943. december 17. –) veszprémi érsek.

Pályafutása[szerkesztés]

A pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett 1962-ben. A teológiát Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként végezte. 1967. június 18-án Szombathelyen szentelték pappá. Pákán (1967–68), Nyőgérben (1969–73) és Kőszegen (1973–76) volt káplán. Közben 1968–69-ben tanulmányi szabadságon volt Budapesten, melynek során megszerezte a teológiai doktorátust. 1976–78 között Párizsban tanult ösztöndíjasként (diplome supérieur d' études oecuméniques).

1978-tól püspöki szertartó, 1980-tól püspöki titkár, 1987-től irodaigazgató.

Coat of arms of Gyula Márfi.svg

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

II. János Pál pápa 1995. november 11-én amanziai címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezte ki. 1995. december 2-án Egerben szentelték püspökké. 1997. augusztus 14-én veszprémi érsekké nevezte ki a pápa. Érseki beiktatására szeptember 5-én került sor.

Többször markánsan állást foglalt közéleti kérdésekben: 2012-ben nyílt levélben állt ki az Orbán-kormány mellett David Baer amerikai teológia- és filozófiaprofesszornak írt válaszában;[1] de többször megszólalt a migrációs válság kapcsán is, melyet az elvallástalanodott Európa muszlim meghódításának kísérleteként értékel, globális pénzügyi körök támogatásával. Annak ellenére, hogy a történelem során a keresztény fanatizmusnak milliós nagyságrendben voltak halálos áldozatai,[forrás?] azt állította, hogy az áldozatok száma csak néhány ezerre tehető.[2][3] Egy, a témában született rövid írását a veszprémi KDNP a 2016-os kvótanépszavazás kampányában is terjesztette.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Katekétika. I-II. félév; összeáll. Márfi Gyula; Püspöki Hivatal, Szombathely, 1989
  • A nemkeresztény vallások és a kereszténység, a nemkatolikus keresztények és a katolikus egyház; összeáll. Márfi Gyula; Püspöki Hivatal, Szombathely, 1990
  • Az Istenkeresés útjain. Gondolatok, újságcikkek, előadások; Codex, Veszprém–Szeged, 2005
  • A szeretet nem múlik el soha! Márfi Gyula veszprémi érsekkel beszélget Haider Márta; Kairosz, Bp., 2009 (Miért hiszek?)
  • Az Istenkeresés útjain. Gondolatok, újságcikkek, előadások; 2. átd. kiad.; Szaléziánum, Veszprém, 2013
  • A vízhordó ember. Elmer István beszélgetése Márfi Gyula veszprémi érsekkel; Szent István Társulat, Bp., 2014 (Pásztorok)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Czene Gábor: Elképesztő leleplezések a veszprémi érsektől (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. február 28. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  2. Sinkovics Ferenc: Helytállni, ez Isten parancsa! (magyar nyelven). Demokrata, 2016. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  3. Migráns-ügyben a pápa nem tévedhetetlen, sőt... (magyar nyelven). Magyar Idők, 2015. október 27. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  4. Dercsényi Dávid: Veszprémben a KDNP katolikus érseki gyűlöletkeltéssel kampányol kvótaügyben (magyar nyelven). HVG, 2016. szeptember 27. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

előző érsek
Szendi József

veszprémi érsek

1997. augusztus 14. - napjainkig

következő érsek
hivatalban