Makákó
Makákók | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() Közönséges makákó
(Macaca fascicularis) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Makákók témájú médiaállományokat és Makákók témájú kategóriát. |
A makákó (Macaca) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.
Előfordulásuk[szerkesztés]
Egy faj, a berber makákó kivételével Ázsia déli és keleti részein élnek; egyebek közt Japánban és a Szunda-szigeteken is. A jégkorszak előtt elterjedési területük jóval nagyobb, Kelet-Ázsiától Nyugat-Európáig egybefüggő volt; ennek emlékét őrzik egyes populációik a Himalájában és más magashegységekben.
Megjelenésük[szerkesztés]
Termetük alacsony, középhosszú végtagjaik erősek. Homlokuk hátrafelé csapott, és erős szemöldökívekkel borul a szemekre; előreálló orruk bekerített; orrlyukaik nem az orr végén ülnek. Állkapcsuk vaskos. Rövid hüvelykujjukon lapos, a többi ujjukon félhengeres körmök nőnek. Ülepük csupasz, ülőgumóik jól fejlettek. A farok hossza és vastagsága rendkívül változékony: egyes fajoké megközelíti a test hosszát eléri, másoké elsatnyult. Alsó állkapcsukban megvan a nagy hátsó zápfoguk.
Szőrzetük többnyire pasztellszínű. Fejükön a szőrzet középütt kettéválasztott vagy parókaszerűen borul a különben kopasz fejtetőre. Körszakálluk hiányozhat, de egyes fajoké hatalmasra duzzad.
Életmódjuk[szerkesztés]
Részben fán lakók, részben a földön élnek; többnyire pár tucat fős csapatokban. Természetes élőhelyeik beszűkülésével nagy csapataik költöztek be különféle emberi településekre (Delhiben már gyakorlatilag megoldhatatlan problémát okoznak [1]). Állati és növényi táplálékot egyaránt fogyasztanak. Jól szaporodnak fogságban is; jól háziasíthatók. Az ösztrusz idején a nőstények ivarszervei erősen megduzzadnak. Vemhességük körülbelül hét hónapig tart. Három-ötévesen válnak ivaréretté.
A vadon élő makákók csoportjainak szerkezete a rokon nőstények szövetségén alapul; a nőstények egyes alcsoportjai együtt indulnak táplálékszerző útjaikra. A rokoni kapcsolatok közül a legfontosabb számukra az anya–lány viszony; a dominancia a születés sorrendjében alakul ki. Az alcsoportokhoz csatlakoznak a hímek is és ők is kialakítják saját rangsorukat, de csoport felépítését alapvetően az határozza meg, hogy a nőstények rokonai, illetve játszótársai-e egymásnak. Az anyák (védelmezőleg) hím kölykeik játékaiba is beavatkoznak, ezért a hímek rangsora részben anyáik rangsorát képezi le (Csányi, 1999, 41. o.).
Rendszerezésük[szerkesztés]
A nembe az alábbi 20 faj tartozik, melyeket öt csoportba csoportosítanak.
- Macaca sylvanus csoport – 1 faj
- Berber makákó vagy magót (Macaca sylvanus)
- Macaca nemestrina csoport – 9 faj
- Oroszlánfejű makákó (Macaca silenus)
- Emsemakákó (Macaca nemestrina)
- Oroszlánmakákó (Macaca leonina)
- Mentawai-szigeteki makákó (Macaca pagensis)
- Szerecsenmakákó (Macaca maura)
- Szürkekarú makákó (Macaca ochreata)
- Barnalábú makákó (Macaca tonkeana)
- Heck-makákó (Macaca hecki)
- Üstökös makákó (Macaca nigra)
- Macaca fascicularis csoport – 2 faj
- Közönséges makákó vagy jávai makákó (Macaca fascicularis)
- Medvemakákó (Macaca arctoides)
- Macaca mulatta csoport – 3 faj
- Rézuszmajom vagy bunder (Macaca mulatta)
- Japán makákó (Macaca fuscata)
- Tajvani makákó (Macaca cyclopis)
- Macaca sinica csoport – 5 faj
- Parókás makákó (Macaca radiata)
- Ceyloni makákó (Macaca sinica)
- Asszami bunder (Macaca assamensis)
- Tibeti makákó (Macaca thibetana)
- Arunachal makákó (Macaca munzala)
Képek[szerkesztés]
Rézuszmajom
(Macaca Rhesus mulatta)Japán makákó
(Macaca fuscata)Tajvani makákók
(Macaca cyclopis)Tibeti makákók
(Macaca thibetana)Emsemakákó hím
(Macaca nemestrina)Oroszlánmakákó
(Macaca leonina)Üstökös makákó
(Macaca nigra)Szerecsenmakákó hím
(Macaca maura)Medvemakákó
(Macaca arctoides) nőstény a kölykévelOroszlánfejű makákó
(Macaca silenus)Barnalábú makákók
(Macaca tonkeana)Japán makákó
Macaca fuscata
Források[szerkesztés]
- Brehm: Az állatok világa
- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 574–575. o. ISBN 963-9257-07-9
- Egyénnek látnak minket a (makákó)majmok (Index.hu, 2008. február 5.)
- Csányi 1999: Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003, 308. o.