Tibeti makákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Tibeti makákó
Hím tibeti makákó
Hím tibeti makákó
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Gerinchúrosok
Altörzs: Gerincesek
Osztály: Emlősök
Rend: Főemlősök
Család: Cerkóffélék
Alcsalád: Cerkófmajomformák
Nemzetség: Macaca
Tudományos név
Macaca thibetana
Milne-Edwards, 1870
Elterjedés
Tibetan Macaque area.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tibeti makákó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tibeti makákó témájú médiaállományokat és Tibeti makákó témájú kategóriát.

A tibeti makákó (Macaca thibetana) a cerkóffélék családjába tartozó, Kelet-Ázsiában honos majomfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A tibeti makákó a makákók közül a legnagyobb és az ázsiai majmok között is a legtermetesebbek közé tartozik. A hímek nagyobbak a nőstényeknél: testhosszuk 61-71 cm, farokhosszuk 8-14 cm, súlyuk 14-18 kg közötti. A nőstények testhossza 51-63 cm, farkuk hossza 4-8 cm, súlyuk 9-13 kg között mozog. A faj jellegzetessége rövid, csökevényes farka. Bundája a hátán barna (világosabb sárgásbarna vagy sötét feketésbarna színváltozatok is ismertek), hasán sárgásbarna-szürke. Arcát jól fejlett, halványbarna-szürke szakáll és pofaszakáll keretezi. Arca szőrtelen, színe a hímek esetében halványrózsaszín vagy szürkés, a nőstényeknél élénkebb vörös (különösen a szemek körül). Bundája hosszú és sűrű, segít átvészelni a hegyvidékek hideg időszakait. A többi makákóhoz hasonlóan táplálékát pofazacskóiba gyűjti. A kölykök szőrzete ezüstszürke, amely idővel megsötétedik.

Elterjedése[szerkesztés]

Kelet-Ázsiában honos Kína középső-keleti részein (Fucsien, Kuangtung, Kuanghszi, Kujcsou, Senhszi, Szecsuan, Tibet és Jünnan tartományokban) és Északkelet-Indiában (Arunácsal Prades, Asszám and Meghálaja államokban).

A 800-2500 méter magasan fekvő szubtrópusi, lombhullató és nem-tűlevelű örökzöld hegyi erdők lakója.

Életmódja[szerkesztés]

Több nőstényből és hímből álló csoportokban élnek. A nőstények abban a csoportban maradnak, ahol születtek, míg a hímek a serdülőkor befejeztével (kb. nyolc évesen) új csapatot keresnek. A csapaton belül hierarchia uralkodik; a magasabb rangú majmok előbb jutnak táplálékhoz, illetve a hímek szexuális partnerhez. A csoport élén egy fiatal (8-9 éves) és erős alfahím áll, amelyet ahogyan idősödik és gyengül, a többi hím egyre többször próbál letaszítani a helyéről. A megfigyelések szerint az alfahím átlagosan egy évig tudja megtartani a helyét. A harcok kisebb-nagyobb sérülésekkel, néha halállal is járhatnak. Amikor a csapat túl népessé (40-50 fő) válik, a majmok egy része (hímek, nőstények, kölykök vegyesen, főleg az alacsonyabb rangúak) különválik és új csoportot alakít.

A nőstények ötéves korukban válnak ivaréretté. Hat hónapos vemhesség után egy kölyök jön a világra, többnyire januárban vagy februárban. Egy éves korukig szopnak, esetleg tovább is ha anyjuk nem lett újból vemhes. Bizonyos mértékig a hímek is segítenek az utódok nevelésében, még a velük nem rokon kölykök esetében is.

A tibeti makákók nappal aktívak. Idejük nagy részében a talajon keresgélnek a táplálék után. Étrendjükön gyümölcsök, levelek, bambuszrügyek; kisebb mértékben virágok, magvak, gyökerek, rovarok szerepelnek. Az éjszakát szívesen töltik barlangokban.

Környezetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A tibeti makákó a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett státusszal szerepel. Létszáma az erdőirtás, környezetszennyezés és a vadorzók miatt csökkenőben van, de még mindig nagy területen elterjedt és sokhelyütt gyakori faj. Szerepel a washingtoni egyezmény (CITES) II. függelékében, vagyis kereskedelme korlátozott. Kínában több mint 60 természetvédelmi területen is megtalálható, így léte nem veszélyeztetett.

Források[szerkesztés]