Cerkófmajomformák
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis)
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cerkófmajomformák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cerkófmajomformák témájú kategóriát. |
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Wolf-cerkóf (Cercopithecus wolfi)
Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
Japán makákó nőstény a kölykével (Macaca fuscata)
Oroszlánfejű makákó (Macaca silenus)
Galléros pávián hím (Papio hamadryas)
Dzseládapávián hím (Theropithecus gelada)
Mandrill (Mandrillus sphinx)
A cerkófmajomformák (Cercopithecinae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozó alcsalád. A legtöbb fajuk Afrikában él. Pofájuk általában megnyúlt, pofazacskójuk van.
2 nemzetség, 12 nem és 74 faj tartozik az alcsaládhoz. A két nemzetség fejlődési vonala mintegy 10 millió éve ágazott el.
Rendszerezés[szerkesztés]
Cercopithecini[szerkesztés]
A Cercopithecini (cerkófmajmok) végtagjai hosszúak, a földön négykézláb közlekednek. A nemzetségbe az alábbi 6 nem és 37 faj tartozik:
- Allenopithecus (Lang, 1923) – 1 faj
- mocsári cerkóf (Allenopithecus nigroviridis)
- Miopithecus (Saint-Hilaire, 1862) – 2 faj
- törpecerkóf (Miopithecus ogouensis)
- gaboni törpecerkóf (Miopithecus talapoin)
- Erythrocebus (Trouessart, 1897) – 2 faj
- huszármajom (Erythrocebus patas)
- Erythrocebus poliophaeus
- Chlorocebus (Gray, 1870) – 6 faj
- szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) vagy (Cercopithecus aethiops)
- Malbrouck-szavannacerkóf (Chlorocebus cynosuros)
- Bale-hegységi szavannacerkóf (Chlorocebus djamdjamensis)
- déli szavannacerkóf (Chlorocebus pygerythrus)
- sárgahasú szavannacerkóf (Chlorocebus sabaeus)
- Tantalus-szavannacerkóf (Chlorocebus tantalus)
- Cercopithecus (Linnaeus, 1758) – 23 faj
- Dryas-csoport, 1 faj
- kis cerkóf (Cercopithecus dryas)
- Diana-csoport, 2 faj
- Diána-cerkóf (Cercopithecus diana)
- Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway)
- Mitis-csoport, 5 faj
- fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis)
- ezüstcerkóf (Cercopithecus doggetti)
- aranycerkóf (Cercopithecus kandti)
- fehértorkú cerkóf (Cercopithecus albogularis)
- fehérorrú cerkóf vagy avemba (Cercopithecus nictitans)
- Mona-csoport, 6 faj
- apácacerkóf (Cercopithecus mona)
- Cambell-cerkófmajom (Cercopithecus campbelli)
- Lowe-cerkóf (Cercopithecus lowei)
- koronás cerkóf (Cercopithecus pogonias)
- Wolf-cerkóf (Cercopithecus wolfi)
- Dent-cerkóf (Cercopithecus denti)
- Cephus-csoport, 6 faj
- fehérarcú cerkóf (Cercopithecus ascanius)
- bajszos cerkóf (Cercopithecus cephus)
- vöröshasú cerkóf (Cercopithecus erythrogaster)
- vörösfülű cerkóf (Cercopithecus erythrotis)
- Sclater-cerkóf (Cercopithecus sclateri)
- fehérhasú cerkóf (Cercopithecus petaurista)
- Hamlyni-csoport, 1 faj
- Hamlyn-cerkóf (Cercopithecus hamlyni)
- Neglectus-csoport, Brazza-cerkóf, 1 faj
- Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
- Lomamiensis -csoport, 1 faj
- Lesula-cerkóf (Cercopithecus lomamiensis)
- Dryas-csoport, 1 faj
- Allochrocebus (Elliot, 1913) – 3 faj
- csuklyás cerkóf (Allochrocebus lhoesti)
- szakállas cerkóf (Allochrocebus preussi)
- napfarkú cerkóf (Allochrocebus solatus)
Papionini[szerkesztés]
A Papionini (páviánok, makákók, mangábék és mandrillok) Afrika és Ázsia füves nyílt területein élnek. Mellső végtagjai rövidebbek a hátsóknál. Nemi dimorfizmusuk erőteljes, például a hímeknek bundás a nyakszőrzete és a szemfoguk igen nagy. A nemzetségbe a következő 7 nem és 38 faj tartozik:
- Macaca (Lacépède, 1799) – 20 faj
- közönséges makákó vagy jávai makákó (Macaca fascicularis)
- rézuszmajom vagy bunder (Macaca mulatta)
- japán makákó (Macaca fuscata)
- tajvani makákó (Macaca cyclopis)
- parókás makákó (Macaca radiata)
- ceyloni parókás makákó (Macaca sinica)
- asszami bunder (Macaca assamensis)
- tibeti makákó (Macaca thibetana)
- arunachal makákó (Macaca munzala)
- berber makákó vagy mangót (Macaca sylvanus)
- emsemakákó (Macaca nemestrina)
- oroszlánmakákó (Macaca leonina)
- mentawai-szigeteki makákó (Macaca pagensis)
- oroszlánfejű makákó (Macaca silenus)
- üstökös makákó (Macaca nigra)
- szerecsenmakákó (Macaca maura)
- barnalábú makákó (Macaca tonkeana)
- Heck-makákó (Macaca hecki)
- szürkekarú makákó (Macaca ochreata)
- medvemakákó (Macaca arctoides)
- Lophocebus (Palmer, 1903) – 3 faj
- galléros mangábé (Lophocebus albigena) más néven (Cercocebus albigena)
- üstökös mangábé (Lophocebus aterrimus)
- Opdenbosch-mangábé (Lophocebus opdenboschi)
- Rungwecebus (Jones, Ehardt, 2005) – 1 faj
- hegyi mangábé (Rungwecebus kipunji)
- Papio (Erxleben, 1777) – 5 faj
- galléros pávián (Papio hamadryas) – egyes rendszerekben a többi Papio faj csak alfaj
- guineai pávián vagy vörös pávián (Papio papio)
- Anubisz-pávián (Papio anubis)
- sárgás babuin (Papio cynocephalus)
- medvepávián (Papio ursinus)
- Theropithecus (Saint-Hilaire, 1843 – 1 faj
- dzseládapávián (Theropithecus gelada)
- Cercocebus (Saint-Hilaire, 1812) – 6 faj
- kormos mangábé (Cercocebus atys)
- fürge mangábé (Cercocebus agilis)
- kalapos mangábé (Cercocebus galeritus)
- aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster)
- örvös mangábé (Cercocebus torquatus)
- Sanje-mangábé (Cercocebus sanjei)
További információk[szerkesztés]
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Ökológia
- R. Dawkins: Az Ős meséje
|
