Aranyhasú mangábé
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nőstény a kölykével
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Cercocebus chrysogaster (Lydekker, 1900) | ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aranyhasú mangábé témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyhasú mangábé témájú médiaállományokat és Aranyhasú mangábé témájú kategóriát. |
Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.
Korábban a kalapos mangábé (Cercocebus galeritus) alfajának tartották, mára többnyire elismerik, mint önálló fajt.
Előfordulása[szerkesztés]
A Kongó-medence középső és déli részében levő esőerdők lakója a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza a hímeknél 40–60 centiméter, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek jóval súlyosabbak a nőstényeknél. Míg a nőstények 4–7 kilogrammosak a hímek akár 13 kilogrammosra is megnőhetnek. Bundája barnás színű, jellegzetessége az aranyszínű hasa, melyről nevét is kapta. Hosszú farka van, melyet ha lent tartózkodik az állat a földön függőlegesen, zászlószerűen felmereszt. A hímeknek sajátos torokzacskója van.
Életmódja[szerkesztés]
Ideje jelentős részét az erdő talajszintjén vagy a közelében tölti. 20–30 főből álló csoportokban él, melyek több hímből, sok nőstényből és azok kölykeiből állnak. A csoporton belül az egyedek hangokkal, mimikával és különböző testtartásokkal tartják egymás között a kapcsolatot. A szabadban folytatott életmódjáról szinte semmit nem lehet tudni.
Gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, leveleket fogyaszt, néha elkap néhány rovart is a levelek között.
Szaporodása[szerkesztés]
A nőstény 175 napnyi vemhesség után egyetlen utódod hoz a világra. A kicsi felnevelésében részt szokott venni a csapat többi nősténye is. A nőstények három, a hímek csak öt vagy hétéves korukban lesznek ivarérettek. A hímek ivarérettségük elérése után elhagyják szülőcsoportjukat, a nőstények ellenben életük végéig ott maradnak. Fogságban elélhetnek akár 30 évig is, a szabad természetben várható élettartamuk minden bizonnyal alacsonyabb.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Élőhelyeinek elvesztése és a vadászat azt a fajt is érinti. Státusza a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján: „adathiányos”, vagyis pontosan nem állapítható meg a veszélyeztetettség foka, mivel a szabad természetben még nem tanulmányozták eléggé a fajt. Úgy tűnik azonban, hogy ha nem is áll a faj a kipusztulás küszöbén, mindenképpen veszélyeztetettnek számít.
Az állatkertek tenyészprogram keretében próbálják megóvni ezt a majomfajt a kipusztulástól. Sajnos jelenleg nagyon kevés állatkertben élnek aranyhasú mangábék. Európában csak tíz helyen tartják ezt a fajt. A legnagyobb fogságban levő állomány a Budapesti Állatkertben él. Rendszeresen szaporodnak.[1] A 90-es években Szegeden tartották, később Debrecenbe került két hím Budapestről.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2008. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- Groves, Colin (16. November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 153. ISBN 0-8018-8221-4.
