Napfarkú cerkóf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Napfarkú cerkóf
Cercopithecus solatus.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Gerinchúrosok
Altörzs: Gerincesek
Osztály: Emlősök
Rend: Főemlősök
Család: Cerkóffélék
Alcsalád: Cerkófmajomformák
Nemzetség: Allochrocebus
Tudományos név
Allochrocebus solatus
(M. J. S. Harrison, 1984)
Szinonimák

Cercopithecus solatus

Elterjedés
Cercopithecus solatus distribution.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Napfarkú cerkóf témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Napfarkú cerkóf témájú médiaállományokat és Napfarkú cerkóf témájú kategóriát.

A napfarkú cerkóf (Allochrocebus solatus vagy Cercopithecus solatus) a cerkóffélék családjába tartozó, Gabonban honos majomfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A napfarkú cerkóf testhossza a hímek esetében 60–70 cm, míg a nőstények 50–55 cm-esek. Ehhez 65–76 cm-es (hímek) vagy 60–67 cm-es (nőstények) farok járul. A hímek súlya 6–9 kg, a nőstényeké 4–6 kg között mozog. Alapszíne sötétszürke vagy fekete, a hátán vörösbarnával vagy narancsszínnel árnyalt. Hosszú farka alul fehér, felül szürke, a vége pedig sárgás-narancsszínű. A hímek heréi élénkkékek. A kölykök feketével kevert narancsszín szőrzettel születnek, a bőrük alig pigmentált. Héthetes korukban kezdenek feketedni, tizenegy hetes korukban már a felnőtt állatok színezetét viselik. Fogképletük mindkét állkapocsban 2:1:2:3.

Elterjedése[szerkesztés]

A faj csak a közép-afrikai Gabonban él egy kb. 12 ezer km2-es területen. Többségük a védettség alá nem eső Foret des Abeilles-ben található, de előfordul a Lopé Nemzeti Park déli részén is.

A sűrű aljnövényzetű, nedves erdők lakója, kedveli a dombvidékek völgyeit. Jól érzi magát az erdőirtások után felnövő sűrű, másodlagos erdőben is.

Életmódja[szerkesztés]

Nappal aktív. Élete jelentős részét a fákon tölti, a lombkorona minden szintjében keresgéli táplálékát és általában 4 m fölötti ágakon pihen. A csapatok jellemzően 10-15 méter magasan töltik az éjszakát. Gyakran leereszkedik a talajra is, például vándorlás vagy játék közben. Többnyire négy lábon közlekedik. Magas fűben megfigyelhető, amint két lábon jár, feltehetően ezért, hogy lássa a potenciális veszélyforrásokat. Amikor fáról-fára ugrik, testét függőleges pozícióban tartja.

Gyümölcsökkel, magvakkal, lágyszárú növényekkel, rovarokkal táplálkoznak, de alkalmanként megfognak egy-egy gyíkot vagy kisemlőst is.

Közepesen nagy, átlagosan 17 főből álló csoportokban él. A domináns hímek több nőstényből álló háremet tartanak, amelyet megvédenek a bepróbálkozó többi hím ellenében. Az ivaréretté váló fiatal hímeket az idősebbek elüldözik a csapattól. A nőstények között is megfigyelhető hierarchia; a fiatal nőstények anyjuk pozícióját öröklik. Más fajhoz tartozó majmokat nem engednek a csapatba.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstények négyéves korukban kezdenek szaporodni. A párzást ők kezdeményezik a hímtől. Egyszerre egy kölyköt hoznak világra. Két vemhesség között kb. másfél év telik el. Megfigyelték, hogy fogságban több hím születik, mint nőstény.

Környezetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A napfarkú cerkóf a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető státusszal szerepel. A helyi lakosság puskával és csapdával vadászik rá és élőhelyét az erdőirtások veszélyeztetik. Óvatos, visszahúzódó faj, ezért létszáma nehezen becsülhető. Gabonban védett és szerepel a washingtoni egyezmény II. függelékében, vagyis kereskedelme korlátozott.

Források[szerkesztés]