Japán makákó

Japán makákó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Haplorrhini);
Alrendág:	Majomalkatúak (Simiiformes);
Részalrend:	Keskenyorrú majmok (Catarrhini);
Család:	Cerkóffélék (Cercopithecidae);
Alcsalád:	Cerkófmajomformák; (Cercopithecinae);
Nem:	Makákó (Macaca);
Faj:	M. fuscata;
Tudományos név
	Macaca fuscata; (Blyth, 1875)
Elterjedés
	; élőhelyei a japán szigetvilágban
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Japán makákó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Japán makákó témájú médiaállományokat és Japán makákó témájú kategóriát.

A japán makákó (vörös pofájú makákó, Macaca fuscata) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.

Elterjedése

A legészakabbra élő majomfaj.^[1] Japán szigetein él.

Életmódja

Tápláléka: gyümölcs, bogyó, gomba, levelek, fiatal hajtások, gerinctelenek. Elsősorban növényi eredetű táplálékokat fogyasztanak, de kisebb állatokat is elkapnak. Jól tűri a hideget, olyan területeken is megél, ahol télen a hőmérséklet -15 °C. Földön és fákon egyaránt ügyesen mozog, a majmok többségétől eltérően kedveli a vizet és szeret fürödni. Télen gyakran felkeresik a hőforrásokat melegedni (amely szokásuk gyakori témája a természetfilmeknek).

15–200 fős, állandóan vándorló csoportokban él. A csoport fő összetartó ereje a nőstények kapcsolatrendszere. A nőstények életük végéig a szülőcsoportjukban maradnak, a hímek viszont elköltöznek. A japán makákók meglehetősen szaporák, mivel az anyák az idősebb kölykök gondozását meg tudják osztani a rokonokkal. A csoportok szociális szerkezete rendkívül komplex, valóságos majomtársadalom. Szabadon élő és fogságban tartott példányaik is kialakítanak a csoporton belül egy „magot”a többnyire rokon domináns nőstényekből; a többiek a „perifériára” szorulnak. A táplálékhoz és vízhez jutásnál is érvényesítik a rangsort, de az „elithez” tartozók azt egymás közt nem veszik különösebben szigorúan; csak komolyabb konfliktusokban érvényesítik. Az „elitbe” a rokonokon kívül bekerülhetnek a tagok fiatalkori játszótársai vagy azok kölykei is.^[2]

A hím 3,5, a nőstény 5 éves korában válik ivaréretté; körülbelül 173 nap vemhesség után általában egy kölyköt szül.

Természetvédelmi helyzete

Jelenleg még elég gyakori fajnak számít, Magyarországon a Kecskeméti Vadaskertben, és a Jászberényi Állat- és Növénykertben élnek japán makákók.

Jegyzetek

↑ Fooden J, Aimi M. (2005) "Systematic review of Japanese macaques, Macaca fuscata (Gray, 1870) ". Fieldiana: Zoology 104:1-200.
↑ F.B.M. de Waal, 1989: Dominance „style” and primate social organization. In: V. Standen and R.A. Fooley (eds): Comparative Socioecology. Blackwell, Oxford, 243–265.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. szeptember 5.
A faj a Bioport-on Archiválva 2007. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Csányi 1999: Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003. 308 p.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Fooden J, Aimi M. (2005) "Systematic review of Japanese macaques, Macaca fuscata (Gray, 1870) ". Fieldiana: Zoology 104:1-200.

[2] F.B.M. de Waal, 1989: Dominance „style” and primate social organization. In: V. Standen and R.A. Fooley (eds): Comparative Socioecology. Blackwell, Oxford, 243–265.

[1]

[2]