Szerecsenmakákó

Szerecsenmakákó
	Egy hím
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Rend:	Főemlősök (Primates);
Család:	Cerkóffélék (Cercopithecidae);
Alcsalád:	Cerkófmajomformák (Cercopithecinae);
Nem:	Macaca;
Faj:	M. maura;
Tudományos név
	Macaca maura; (H.R. Schinz, 1825)
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Szerecsenmakákó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szerecsenmakákó témájú kategóriát.

A szerecsenmakákó (Macaca maura) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj.

Előfordulása

Az Indonéziához tartozó Celebesz-szigetén honos. A szigetnek csak a délnyugati részén fordul elő.

Megjelenése

A szerecsenmakákó szőre sötétbarna vagy sötétszürke. A többi Celebeszen élő fajtól fő elkülönítő bélyege, hogy nincs szőrcsomüból álló üstök a fején. Testhossza 60–70 cm, farka nagyon rövid. a súlyosabb hímek testtömege elérheti a 10 kg-ot, a nőstények valamivel könnyebbek.

Életmódja

Nappali életmódú esőerdőlakó majmok. Táplálékkeresés és alvás céljából sokat tartózkodnak a fákon, de sok időt töltenek a talajon is. Celebesz szigetén nem élnek rájuk vadászó emlős ragadozók, így viszonylag biztonságban vannak a talajon is és idejük akár 60%-át is ott tölthetik. 5-15 egyedből álló csoportokban élnek. A kisebb csoportokban csak egy hím van, a nagyobbakban több is lehet. A fiatal hímek ivarérettségük elérése után szülőcsoportjuk elhagyására kényszerülnek, és sokszor több évre is egynemű fiúcsapatokat alkotnak. Az egyedek jellegzetes grimaszolással kommunikálnak egymással.

A szerecsenmakákók virágokkal, gyümölcsökkel, hajtásokkal, rügyekkel, diófélékkel táplálkoznak, de elfogyasztják a levelek között talált rovarokat és madártojásokat is.

Szaporodása

A nőstény 160-186 napig tartó vemhessége után, többnyire egyetlen kölyköt hoz a világra. Az ellések az esős időszakra esnek, amikor több a táplálék. Az anya kölykét több mint egy évig szoptatja és a fiatal állat három-négy év múlva lesz ivarérett. A nőstények többnyire szülőcsoportjukban maradnak életük végéig.

Élettartama vadon 20 év körül van, fogságban 30 évig is elélhet.

Rokon fajok

A szerecsenmakákó legközelebbi rokona az üstökös makákó.

Celebesz szigete, ahol az a faj is él, rendkívül szabdalt, úgy néz ki, mintha sok félszigetet kapcsoltak volna össze. A szigeten több, egymástól földrajzilag elkülönült makákó faj él.

Rendszertani besorolásuk sokáig tudományos viták tárgya volt, végül a szakemberek megegyeztek abban, hogy mind közeli rokonai az emsemakákónak.

Az emsemakákó-szerű ősök minden bizonnyal Borneó felől hatoltak be Celebeszre, egy korábbi földtörténeti időszakban, amikor még meglevő keskeny földhíd kötötte össze a két nagy szigetet.

Természetvádelmi helyzete

A szerecsenmakákót igen erősen vadásszák őshazájában, részben mert a kertekben és földeken károkat okoz, részben mert húsa ínyencfalatnak számít. A legnagyobb veszélyt azonban a fokozódó erdőirtás jelenti számukra. Becslések szerint nagyjából 1000 egyede élhet még vadon, több elkülönült populációban. A faj státusza a Természetvédelmi Világszövetség szerint „veszélyeztetett” (végveszélyben).

A fajt megmentése érdekében tenyészprogram keretében szaporítják. Állatkertekben nem túl gyakori, Magyarországon jelenleg sehol sem tartják.

Az IUCN a veszélyeztetett fajok közé sorolja a szerecsenmakákót.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mohrenmakak című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. december 2..

További információk

Fotók és videók a szerecsenmakákóról

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap