Fucsien
| Fujian (福建省 Fújiàn Shěng) | |
| Rövidítés: 闽 pinjin rövidítés: Mǐn | |
| Név eredete | 福 fú – Fuzhou 建 jiàn – Csien’ou |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Közigazgatási szint | Tartomány |
| Székhely | Fuzhou |
| Prefektúrák (地区) | 9 |
| Megyék (县) | 85 |
| Járások (乡) | 1107 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Lu Csan-kung () |
| Kormányzó | Huang Hsziao-csing () |
| Terület | 121 400 km², 23. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 540 086 fő (2020)[1] |
| Népsűrűség | 289 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | han – 98% sö () – 1% huj () – 0,3% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 605,3 milliárd CNY, 11. a rangsorban |
| GDP per fő | 17 200 CNY, 7. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Fujian weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fucsien témájú médiaállományokat. | |
Fujian ⓘ (kínai: 福建, pinjin: Fújiàn, magyar átírás: Fucsien) a Kínai Népköztársaság egyik délkeleti tartománya. Északon Csöcsiang (), nyugaton Csianghszi (), délen Kuangtung () tartomány, keleten pedig a Tajvani-szoros határolja. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Fucsou ().
A Kínai Népköztársaság a tartomány részének tekinti a Csinmen () és Macu () szigetét, a gyakorlatban azonban ezeket a Kínai Köztársaság (Tajvan) irányítja.
A tartomány neve két városának, Fucsou () és Csien’ou () nevének összevonásából keletkezett.
Történelem
[szerkesztés]A tartományt a legújabb korig nehezen járható hegyvidék választja el Kína többi részétől. Ezért sokáig helyi dinasztiák uralkodtak, amelyek azonban egyre szorosabb függésbe kerültek a környező erősebb kínai dinasztiáktól. Ezért nehezen adható meg az időpont, hogy mikortól tekinthető a kínai állam részének. Mindenesetre innen indultak ki Cseng Ho expedíciói. Akkoriban Quanzhou (Csüancsou) kikötője a világ legjelentősebb kikötői közé tartozott. A fejlődést azonban súlyosan akadályozták a japán kalózok és a kínai kormányzat gazdaságpolitikája. Több alkalommal is évtizedekre betiltották a tengeri kereskedelmet.
1689-ben Fucsien tartományhoz csatolták Tajvan szigetét. Ekkor indult meg Tajvan benépesülése kínaiakkal, többségük Dél-Fucsienből származott. Fucsien egyébként egész történelme során gyakran szolgált az északról - belháborúk és nomád támadások miatt - menekülők menedékéül, ugyanakkor némileg békésebb időszakokban sokan vándoroltak el innen jobb élet reményében.
Tajvan 1885-ben önálló tartomány lett, majd 1895-ben Japán gyarmata. Ekkor nyerte el Fucsien tartomány mai határait. A második világháború végéig erős japán befolyás érvényesült, de fejletlen vidék volt vasút nélkül, kevés műúttal. Gazdaságilag az 1970-es évek eleje óta felvirágzott, különösen a tengerparti területek. Ismét sok a bevándorló Kína középső és északi területeiről.
Földrajz és éghajlat
[szerkesztés]Közigazgatás
[szerkesztés]Fucsien () tartomány 9 prefektúrai szintű városra van felosztva:
- Fucsou (egyszerűsített kínai: 福州市; pinjin: Fúzhōu Shì; magyaros átírásban: Fucsou-se)
- Hsziamen (厦门市 Xiàmén Shì, Hsziamen-se)
- Csangcsou (漳州市 Zhāngzhōu Shì, Csangcsou-se)
- Csüancsou (泉州市 Quánzhōu Shì, Csuancsou-se)
- Szanming (三明市 Sānmíng Shì, Szanming-se)
- Putien (莆田市 Pútián Shì, Putien-se)
- Nanping (南平市 Nánpíng Shì, Nanping-se)
- Lungjen (龙岩市 Lóngyán Shì, Lungjen-se)
- Ningtö (宁德市 Níngdé Shì, Ningtö-se)
Gazdaság
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]| 2020 | 41 540 086
|
Kultúra
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
