Santung

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Shandong (Santung) (山东省
Shāndōng Shěng)
China Shandong.svg
Rövidítés:
pinjin rövidítés:
Név eredete 山 shān – hegy
东 dōng – kelet
"A (Taihang) hegyektől keletre"
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint Tartomány
Székhely Jinan
Prefektúrák (地区) 17
Megyék (县) 140
Járások (乡) 1941
A KKP tartományi bizottságának titkára Zhang Gaoli
张高丽
Kormányzó Han Yuqun
韩寓群
Terület 156 700 km²,
20. a rangsorban
ISO 3166-2 37
Népesség
Teljes népesség 95 793 065 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 586 fő/km²
Főbb nemzetiségek Han – 99,3%
Hui – 0,6%
GDP 2004
GDP 1550 milliárd CNY,
2. a rangsorban
GDP per fő 16 900 CNY,
8. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Shandong (Santung) weboldala

Santung Loudspeaker.svg kiejtése (kínai: 甘肃, pinjin: Shāndōng, magyar átírás: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány. Székhelye és legnagyobb városa a tartomány középső részén található Csinan. Santung fontos szerepet játszott a kínai történelemben egészen a kezdetektől. Kulturális és vallási központként otthont adott a taoizmus, a kínaibuddhizmus és a konfucianizmus számára. A tartományban található Taj-hegy a taoizmus legszentebb hegye, a világ egyik legősibb, folyamatosan látogatott zarándokhelye. A tartományi székhelytől délre található buddhista templomok országos jelentőségűek. Csüfu (Csüfu) város Konfuciusz szülőhelye és a róla elnevezett vallás központja. Földrajzi elhelyezkedése miatt a tartomány jelentős gazdasági központtá vált. A 19. század hosszú politikai és gazdasági bizonytalansága után Santung mára az ország egyik legnépesebb (95 793 065 - 2010-ben) és befolyásosabb tartománya lett.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Észak-kínai-síkság keleti csücskében található tartomány a legrégibb idők óta a kínai kultúra befolyása alatt áll. A legelső dinasztiák (a Szung és a Csou-dinasztia) különböző mértékben vonták uralmuk alá Nyugat-Santungot, míg a terület keleti részén "barbár" törzsek éltek. Ők az évszázadok során lassanként maguk is kínaivá váltak.

A tavasz és ősz korában valamint a háborús államok korában megszilárdultak a helyi államok. Santungban ekkor két erős állam alakult ki: Csi és Lu állam. Lu Konfucius szülőhelyeként ismert, azonban kis mérete következtében végül behódolt a hatalmas Csu állam előtt.

A Csin-dinasztia elpusztította Csi államott és megalapította az első központosított kínai államot i.e. 221-ben. Az ezt követő Han-dinasztia két tartományt hozott létre, a mai Santung területén. A 3-5. század környékén felerősödtek a nomád népek támadásai északról és a terület többször is gazdát cserélt. A 6. század végén a Szuj-dinasztiának sikerült újra egységet teremtenie, majd a Tang-dinasztia idején aranykorát élte a terület. Ezt követően, az öt dinasztia és a tíz királyság korában állandó volt a háborúskodás. Santung az Észak-Kínában uralkodó pusztai nomád eredetű "öt dinasztia" területéhez tartozott. A Szung-dinasztia a 10. század végén újra egyesítette Kínát, ám 1142-ben Észak-Kínát, benne a mai Santung tartományt - kénytelenek voltak átadni a Csin-dinasztiának.

Santung tartományt a Ming-dinasztia idején szervezték meg. Akkoriban a mai Liaoning tartomány déli része is Santunghoz tartozott. A tartomány északi szomszédságában élő mandzsuk lassanként kivívták függetlenségüket Kínától, majd 1644-re ők foglalták el egész Kínát. A mandzsu alapítású Csing-dinasztia uralkodása alatt Santung határai már nagyjából ott húzódtak, ahol ma.

Tecsou, Santung.

Mandzsúriát 1860-ban megnyitották a han kínaiak bevándorlása előtt. Oda a legtöbben Santung tartományból érkeztek.

A 19. században Kína erős nyugati hatásnak volt kitéve. A tengerparton fekvő Santung tartományban különösen érezhető volt a külföldi befolyás. A század második felében a 1897-ben Csingtao Németországhoz bérelt területe lett, egy évvel később pedig Weihai várost és környékét vették bérbe a britek. Akkoriban a tartomány többi részét német érdekszférának tekintették. Sokféle ok miatt, de nem függetlenül a külföldiek behatolásától, a tartományt erősen sújtotta az 1900-ban kitört bokszerlázadás. A tartomány katonai parancsnokává még 1899-ben Jüan Si-kajt, Kína legjobban felszerelt hadseregének vezetőjét nevezték ki.

Az 1. világháború következményeként Németország elveszítette Csingtao várost és befolyását egész Santung fölött. A Versailles-i békeszerződés átadta a német jogokat a japánoknak, ahelyett, hogy helyreállította volna a kínai szuverenitást az Csingtaóban. Ez a népszerűtlen intézkedés vezetett a Május 4-ei mozgalomhoz. (Ez a Kínai Kommunista Párt történetének kezdete.) Végül 1922-ben amerikai közvetítéssel folyó tárgyalásokon Kína visszakapta a volt német területeket. A brit bérelt terület 1930-ban került vissza Kína szuverenitása, a tartomány igazgatása alá.

1937-ben Japán megtámadta Kínát. A második kínai–japán háború már a 2. világháború része volt. Santung tartomány egész területét elfoglalták a japán seregek. A vidéki körzetekben azonban erős volt az ellenállás. Erre a japánok a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazták. A háború végére a kommunista párt hadserege már a tartomány egyes részeit elfoglalta. A kínai polgárháború négy éve alatt elfoglalták az egészet. 1949-ben megalapították a Kínai Népköztársaság egyik tartománya lett.

Santung az elmúlt években, főleg a keleti részeken, hatalmas gazdasági fejlődésen ment át. Ma már az egész ország egyik leggazdagabb tartománya.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szent Taj-hegy.

Santung nagyrészt lapos területen helyezkedik el. Az északnyugati, nyugati és délnyugati részei a hatalmas Észak-Kínai síkság részeit képezik. A tartomány középső részein találhatók hegyes részek is, mint például a Taj-hegy. A tartomány keleti részén lévő Santung-félsziget elsősorban hegyes. A félsziget elválasztja egymástól az északnyugaton lévő Pohaj-tengert a keleten és délen lévő Sárga-tengertől. A tartomány legmagasabb pontja a Taj-hegy egyik csúcsa (1545m).

Santung nyugati részét átszeli a Sárga-folyó, majd az észak részénél ömlik a tengerbe. A kínai Nagy-csatorna északnyugaton lép be a tartományba és délnyugaton távozik. Az itt található legnagyobb területű tó a Nanszi-tó. Santung 3000m hosszú sziklás tengerparttal büszkélkedhet.

A területre a mérsékelt öv jellemző. A nyár forró és esős (néhány tengerparti terület kivételével), a tél pedig hideg és száraz. Az átlaghőmérséklet januárban −5 és 1°C között, júliusban pedig 24 és 28°C között alakul. Az éves csapadék mennyisg 550-950mm, amelynek a többsége a nyáron esik a monszun esőzések hatására.

Adminisztratív felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santungban 17 prefektúrai szintű város van:

Térkép # Név Adminisztratív székhely Hanzi
Pinjin
Terület (sq.km) Népesség (2010)
Shandong prfc map.png
Tartományi szintű város —
1 Csinan Sizhong körzet 济南市
Jǐnán Shì
8,177 6,814,000
2 Csingtao Sinan körzet 青岛市
Qīngdǎo Shì
11,026 8,715,100
Prefektúrai szintű város —
3 Bincsou Bindzseng körzet 滨州市
Bīnzhōu Shì
9,447 3,748,500
4 Decsou Decseng körzet 德州市
Dézhōu Shì
10,356 5,568,200
5 Tungjing Tungjing körzet 东营市
Dōngyíng Shì
7,923 2,035,300
6 Hece Mudan körzet 菏泽市
Hézé Shì
12,238 8,287,800
7 Csining Sicsong körzet (Csining 济宁市
Jìníng Shì
11,285 8,081,900
8 Lajvu Lajcseng 莱芜市
Láiwú Shì
2,246 1,298,500
9 Liaocseng Tungcsangfu körzet 聊城市
Liáochéng Shì
8,714 5,789,900
10 Linji Lansan körzet 临沂市
Línyí Shì
17,186 10,039,400
11 Zsicsao Tunggang körzet 日照市
Rìzhào Shì
5,310 2,801,100
12 Tajan Tajsan körzet 泰安市
Tài'ān Shì
7,761 5,494,200
13 Vejfang Kuiven 潍坊市
Wéifāng Shì
15,829 9,086,200
14 Vejhaj Huancuj körzet 威海市
Wēihǎi Shì
5,436 2,804,800
15 Jantaj Lajsan körzet 烟台市
Yāntái Shì
13,746 6,968,200
16 Caocsuang Sicsong körzet (Caocsuang) 枣庄市
Zǎozhuāng Shì
4,550 3,729,300
17 Cepo Csangtien körzet 淄博市
Zībó Shì
5,938 4,530,600

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santung turisztikai látványosságai közé tartozik:

  • Csinan: Santung tartomány székelye a Ming-dinasztia óta. Nevezetes a benne található 72 forrásról.
  • Penglaj, híres taoista város a Santung-félsziget északi részén.
  • Csingtao, a Sárga-tenger partján fekvő város, amely híres az itt készülő sörről (Tsingtao sör).
    • Ba Da Kuan, nyolc utcából álló terület, amely ősi idők nyolc katonai erődítményét őrzi.
    • Zhan Csiao, a város hosszú, gyalogos mólója.
    • Laosan körzet, turista övezet szép kilátással, amely egyben taoista központ is.
  • Csingcsou, ősi kereskedő központ volt, híres régészeti feltárások színhelye.
  • Vejhaj, korábbi brit kikötőváros.
  • Világörökségi helyszínek:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shandong című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.