Santung
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Santung (山东省 Shāndōng Shěng) | |
 | |
| Rövidítés: 鲁 pinjin rövidítés: Lǔ | |
| Név eredete | 山 shān – hegy 东 dōng – kelet "A (Taihang) hegyektől keletre" |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Közigazgatási szint | Tartomány |
| Székhely | Csinan |
| Prefektúrák (地区) | 17 |
| Megyék (县) | 140 |
| Járások (乡) | 1941 |
| A KKP tartományi bizottságának titkára | Zhang Gaoli 张高丽 |
| Kormányzó | Han Yuqun 韩寓群 |
| Terület | 156 700 km², 20. a rangsorban |
| ISO 3166-2 | 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 101 527 453 fő (2020)[1] |
| Népsűrűség | 586 fő/km² |
| Főbb nemzetiségek | Han – 99,3% Hui – 0,6% |
| GDP 2004 | |
| GDP | 1550 milliárd CNY, 2. a rangsorban |
| GDP per fő | 16 900 CNY, 8. a rangsorban |
| A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek. | |
| Santung weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santung témájú médiaállományokat. | |
Santung () (kínai: 山东, ⓘ, pinjin: Shāndōng, magyaros átírással: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány. Székhelye és legnagyobb városa a tartomány középső részén található Csinan (). Santung fontos szerepet játszott a kínai történelemben egészen a kezdetektől. Kulturális és vallási központként otthont adott a taoizmus, a kínai buddhizmus és a konfucianizmus számára. A tartományban található Taj-hegy a taoizmus legszentebb hegye, a világ egyik legősibb, folyamatosan látogatott zarándokhelye. A tartományi székhelytől délre található buddhista templomok országos jelentőségűek. Csüfu () város Konfuciusz szülőhelye és a róla elnevezett vallás központja. Földrajzi elhelyezkedése miatt a tartomány jelentős gazdasági központtá vált. A 19. század hosszú politikai és gazdasági bizonytalansága után Santung mára az ország egyik legnépesebb (101 527 453 – 2020-ban)[2] és befolyásosabb tartománya lett. A santung selyemszövet a tartományról kapta a nevét.[3]
Történelem
[szerkesztés]A Kínai-alföld keleti csücskében található tartomány a legrégibb idők óta a kínai kultúra befolyása alatt áll. A legelső dinasztiák (a Szung és a Csou-dinasztia) különböző mértékben vonták uralmuk alá Nyugat-Santungot, míg a terület keleti részén "barbár" törzsek éltek. Ők az évszázadok során lassanként maguk is kínaivá váltak.
A tavasz és ősz korában valamint a Hadakozó fejedelemségek korában megszilárdultak a helyi államok. Santungban ekkor két erős állam alakult ki: Csi és Lu állam. Lu Konfuciusz szülőhelyeként ismert, azonban kis mérete következtében végül behódolt a hatalmas Csu állam előtt.
A Csin-dinasztia elpusztította Csi államott és megalapította az első központosított kínai államot i.e. 221-ben. Az ezt követő Han-dinasztia két tartományt hozott létre, a mai Santung területén. A 3-5. század környékén felerősödtek a nomád népek támadásai északról és a terület többször is gazdát cserélt. A 6. század végén a Szuj-dinasztiának sikerült újra egységet teremtenie, majd a Tang-dinasztia idején aranykorát élte a terület. Ezt követően, az öt dinasztia és a tíz királyság korában állandó volt a háborúskodás. Santung az Észak-Kínában uralkodó pusztai nomád eredetű "öt dinasztia" területéhez tartozott. A Szung-dinasztia a 10. század végén újra egyesítette Kínát, ám 1142-ben Észak-Kínát, benne a mai Santung tartományt – kénytelenek voltak átadni a Csin-dinasztiának.
Santung tartományt a Ming-dinasztia idején szervezték meg. Akkoriban a mai Liaoning tartomány déli része is Santunghoz tartozott. A tartomány északi szomszédságában élő mandzsuk lassanként kivívták függetlenségüket Kínától, majd 1644-re ők foglalták el egész Kínát. A mandzsu alapítású Csing-dinasztia uralkodása alatt Santung határai már nagyjából ott húzódtak, ahol ma.
Mandzsúriát 1860-ban megnyitották a han kínaiak bevándorlása előtt. Oda a legtöbben Santung tartományból érkeztek.
A 19. században Kína erős nyugati hatásnak volt kitéve. A tengerparton fekvő Santung tartományban különösen érezhető volt a külföldi befolyás. 1897-ben Csingtao Németország bérelt területe lett, egy évvel később pedig Vejhaj () várost és környékét vették bérbe a britek. Akkoriban a tartomány többi részét német érdekszférának tekintették. Sokféle ok miatt, de nem függetlenül a külföldiek behatolásától, a tartományt erősen sújtotta az 1900-ban kitört bokszerlázadás. A tartomány katonai parancsnokává még 1899-ben Jüan Si-kajt, Kína legjobban felszerelt hadseregének vezetőjét nevezték ki.
Az 1. világháború következményeként Németország elveszítette Csingtao várost és befolyását egész Santung fölött. A Versailles-i békeszerződés átadta a német jogokat a japánoknak, ahelyett, hogy helyreállította volna a kínai szuverenitást az Csingtaóban. Ez a népszerűtlen intézkedés vezetett a május 4-ei mozgalomhoz. (Ez a Kínai Kommunista Párt történetének kezdete.) Végül 1922-ben amerikai közvetítéssel folyó tárgyalásokon Kína visszakapta a volt német területeket. A brit bérelt terület 1930-ban került vissza Kína szuverenitása, a tartomány igazgatása alá.
1937-ben Japán megtámadta Kínát. A második kínai–japán háború már a második világháború része volt. Santung tartomány egész területét elfoglalták a japán seregek. A vidéki körzetekben azonban erős volt az ellenállás. Erre a japánok a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazták. A háború végére a kommunista párt hadserege már a tartomány egyes részeit elfoglalta. A kínai polgárháború négy éve alatt elfoglalták az egészet. 1949-ben megalapították a Kínai Népköztársaság egyik tartománya lett.
Santung az elmúlt években, főleg a keleti részeken, hatalmas gazdasági fejlődésen ment át. Ma már az egész ország egyik leggazdagabb tartománya.
Földrajz
[szerkesztés]
Santung nagyrészt lapos területen helyezkedik el. Az északnyugati, nyugati és délnyugati részei a hatalmas Kínai-alföld részeit képezik. A tartomány középső részein találhatók hegyes részek is, mint például a Taj-hegy. A tartomány keleti részén lévő Santung-félsziget elsősorban hegyes. A félsziget elválasztja egymástól az északnyugaton lévő Pohaj-tengert a keleten és délen lévő Sárga-tengertől. A tartomány legmagasabb pontja a Taj-hegy egyik csúcsa (1545 m).
Santung nyugati részét átszeli a Sárga-folyó, majd az észak részénél ömlik a tengerbe. A kínai Nagy-csatorna északnyugaton lép be a tartományba és délnyugaton távozik. Az itt található legnagyobb területű tó a Nanszi-tó. Santung 3000 m hosszú sziklás tengerparttal büszkélkedhet.
A területre a mérsékelt öv jellemző. A nyár forró és esős (néhány tengerparti terület kivételével), a tél pedig hideg és száraz. Az átlaghőmérséklet januárban –5 és 1 °C között, júliusban pedig 24 és 28 °C között alakul. Az éves csapadék mennyiség 550–950mm, amelynek a többsége a nyáron esik a monszun esőzések hatására.
Közigazgatási beosztása
[szerkesztés]Santungban 17 prefektúraszintű város van:
| Térkép | # | Név | Székhely | Hanzi Pinjin |
Terület (km²) | Népesség (2010)[forrás?] |
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
| — Altartományszintű város — | ||||||
| 1 | Csinan () | Sizhong körzet () | 济南市 Jǐnán Shì |
8,177 | 6,814,000 | |
| 2 | Csingtao () | Sinan körzet () | 青岛市 Qīngdǎo Shì |
11,026 | 8,715,100 | |
| — Prefektúraszintű város — | ||||||
| 3 | Pincsou () | Pindzseng körzet | 滨州市 Bīnzhōu Shì |
9,447 | 3,748,500 | |
| 4 | Töcsou () | Töcseng körzet | 德州市 Dézhōu Shì |
10,356 | 5,568,200 | |
| 5 | Tungjing () | Tungjing körzet () | 东营市 Dōngyíng Shì |
7,923 | 2,035,300 | |
| 6 | Hocö () | Mutan körzet | 菏泽市 Hézé Shì |
12,238 | 8,287,800 | |
| 7 | Csining () | Sicsung körzet (Csining) () | 济宁市 Jìníng Shì |
11,285 | 8,081,900 | |
| 8 | Lajvu () | Lajcseng () | 莱芜市 Láiwú Shì |
2,246 | 1,298,500 | |
| 9 | Liaocseng () | Tungcsangfu körzet () | 聊城市 Liáochéng Shì |
8,714 | 5,789,900 | |
| 10 | Linji () | Lansan körzet () | 临沂市 Línyí Shì |
17,186 | 10,039,400 | |
| 11 | Zsicsao () | Tungkang körzet () | 日照市 Rìzhào Shì |
5,310 | 2,801,100 | |
| 12 | Tajan () | Tajsan körzet () | 泰安市 Tài'ān Shì |
7,761 | 5,494,200 | |
| 13 | Vejfang () | Kujven () | 潍坊市 Wéifāng Shì |
15,829 | 9,086,200 | |
| 14 | Vejhaj () | Huancuj körzet () | 威海市 Wēihǎi Shì |
5,436 | 2,804,800 | |
| 15 | Jentaj () | Lajsan körzet () | 烟台市 Yāntái Shì |
13,746 | 6,968,200 | |
| 16 | Caocsuang () | Sicsung körzet () | 枣庄市 Zǎozhuāng Shì |
4,550 | 3,729,300 | |
| 17 | Cepo () | Csangtien körzet () | 淄博市 Zībó Shì |
5,938 | 4,530,600 | |
Turizmus
[szerkesztés]Santung turisztikai látványosságai közé tartozik:
- Csinan (): Santung () tartomány székhelye a Ming-dinasztia óta. Nevezetes a benne található 72 forrásról.
- Paotu-forrás: egy kulturális jelentőségű artézi karsztforrás, amelyről Csien-lung kínai császár azt állította, hogy "A mennyek alatti legelső forrás" (天下第一泉).
- Daming-tó: Jinan legnagyobb tava, amelynek vize a környező forrásokból származik. Szépségéről Marco Polo is beszámolt írásaiban.
- Ezer buddha-hegy: híresek a hegy sziklás oldalaiba vésett számtalan Buddha-szobrok.
- Lingjan templom: a Tang-dinasztia négy híres temploma közül az egyik (四大名刹). Itt található a híres Pizhi Pagoda, az ezer Buddha terem és a benne található bronz Buddha szobor.
- A kínai nagy fal egy része: a létező legrégebbi falszakasz Kínában, amelyet i.e. 685-ben emeltek és amely elér Csinan ()tól egészen Csingtao ()ig.
- Penglaj, híres taoista város a Santung-félsziget északi részén.
- Csingtao (), a Sárga-tenger partján fekvő város, amely híres az itt készülő sörről (Tsingtao sör).
- Ba Da Kuan, nyolc utcából álló terület, amely ősi idők nyolc katonai erődítményét őrzi.
- Zhan Csiao, a város hosszú, gyalogos mólója.
- Laosan körzet, turista övezet szép kilátással, amely egyben taoista központ is.
- Csingcsou (), ősi kereskedő központ volt, híres régészeti feltárások színhelye.
- Vejhaj (), korábbi brit kikötőváros.
- Világörökségi helyszínek:
Népesség
[szerkesztés]| 2010 | 95 793 065
|
| 2020 | 101 527 453
|
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Shandong című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ Communiqué of the Seventh National Population Census (No. 3) (a kínai statisztikai hivatal népszámlálási adatai: Shandong, 2021. május 11.) (angolul)
- ↑ Santung szó jelentése
A Kínai Népköztársaság tartományi szintű közigazgatási beosztása | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tartományok |
|  | ||||||||||||||
| Autonóm tartományok |
| |||||||||||||||
| Tartományi jogú városok | ||||||||||||||||
| Különleges közigazgatási területek | ||||||||||||||||
