Csinan

	Csinan (济南; Jǐnán Shì; (pinjin: Jǐnán))
	Óra járása szerint felülről: Csinan látképe, Csuancseng-tér (Quancheng), Taming-tó, Furong utca és az Öt sárkány-tó
	Becenév: A források városa (泉城)
	Közigazgatás
Ország	Kína
Tartomány	Santung
Rang	Tartományi jogú város
Polgármester	张建国; Csang Csiankuo (Zhang Jianguo)
Irányítószám	2500000
Körzethívószám	531
Testvérvárosok	Lista Kfar Szaba; Marmaris; Jamagucsi; Rennes; Augsburg; Sacramento; Harkiv; Vantaa; Vakajama; City of Joondalup; Coventry; Regina; Praia; Nyizsnyij Novgorod; Szuvon; Port Moresby; Vicebszk; Porto Velho; Savyetski District; Sidoarjo; Kazanlak; Zapopan; Civitavecchia; Kutaiszi; Nágpur; Arba Minch; Maribor;
	Népesség
Teljes népesség	9 202 432 fő (2020)
Főbb nemzetiségek	Han – 96%; Mandzsu – 2%; Hui – 2%; Mongol – 0,3% (2000)
Bruttó hazai termék	CNY 335,1 milliárd (15.); CNY 49 391 per fő (2.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	23 m
Terület	8177 km²
Időzóna	UTC+8
	é. sz. 36° 40′, k. h. 116° 59′36.666667°N 116.983333°EKoordináták: é. sz. 36° 40′, k. h. 116° 59′36.666667°N 116.983333°E
	Csinan weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csinan témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Csinan (Észak-Csolla).

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Csinan (Jinan) (济南; pinjin: Jǐnán) a Kínai Népköztársaság Santung (Shandong) tartományának fővárosa. A mai Csinan (Jinan) területe fontos szerepet játszott a régió történetében már a civilizáció kezdete óta. Ma már fontos nemzeti adminisztratív, gazdasági és forgalmi központ. A Peking (Beijing)től 400 km-re fekvő város tartományi szintű közigazgatással bír.

Népesség

2019	7 967 400
2020	9 202 432

Közlekedés

Helyi közlekedés

A városban metró is működik.

Jegyzetek

↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County

Irodalom

Loren Fessler: China. (hely nélkül): Time Incorporated. 1963.
Polonyi Péter: Kína története. Budapest: Maecenas kiadó. 1994. ISBN 9638469331
Jordán Gyula: Kína története. Budapest: Aula. 1999. ISBN 9639215198
Raymond Dawson: A kínai civilizáció világa. Budapest: Osiris Kiadó. 2002. ISBN 9633893224

További információk

Nézd meg a Jinan címszót a Wikiszótárban!

Csinan önkormányzatának a hivatalos oldala(angolul)
What's On Jinan Archiválva 2013. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben(angolul)

Kína-portál
Földrajzportál

[27dbd4a2d7ea125b8c3215f24bf696e98ef79988-1] Tabulation on 2020 China Population Census by County

[1]

Csinan (济南 Jǐnán Shì (pinjin: Jǐnán))

Óra járása szerint felülről: Csinan látképe, Csuancseng-tér (Quancheng), Taming-tó, Furong utca és az Öt sárkány-tó
Becenév: A források városa (泉城)
Közigazgatás
Ország	Kína
Tartomány	Santung
Rang	Tartományi jogú város
Polgármester	张建国 Csang Csiankuo (Zhang Jianguo)
Irányítószám	2500000
Körzethívószám	531
Testvérvárosok	Lista Kfar Szaba Marmaris Jamagucsi Rennes Augsburg Sacramento Harkiv Vantaa Vakajama City of Joondalup Coventry Regina Praia Nyizsnyij Novgorod Szuvon Port Moresby Vicebszk Porto Velho Savyetski District Sidoarjo Kazanlak Zapopan Civitavecchia Kutaiszi Nágpur Arba Minch Maribor
Népesség
Teljes népesség	9 202 432 fő (2020)^[1]
Főbb nemzetiségek	Han – 96% Mandzsu – 2% Hui – 2% Mongol – 0,3% (2000)
Bruttó hazai termék	CNY 335,1 milliárd (15.) CNY 49 391 per fő (2.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	23 m
Terület	8177 km²
Időzóna	UTC+8

é. sz. 36° 40′, k. h. 116° 59′36.666666666667, 116.9833333333336.666667°N 116.983333°EKoordináták: é. sz. 36° 40′, k. h. 116° 59′36.666666666667, 116.9833333333336.666667°N 116.983333°E

Csinan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csinan témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

m v sz Nagyvárosok a Sárga-folyó mentén
Provinciális szintű alegységek	Városok (a felső folyásiránytól az alsó folyásirányig)
Kanszu	Lancsou Pajjin
Ninghszia-Huj	Csungvej Vucsung Jincsuan Sicujsan
Belső-Mongólia	Vuhaj Ordosz Pajannur Paotou Hohhot (a felső és középső szakaszok határa)
Sanhszi	Pinglu megye
Senhszi	Fugu megye Jiaxian megye Wubu megye Hancheng
Honan	Szanmenhszia Lojang Jiyuan Csiaoco Csengcsou (a középső és alsó szakaszok határa) Hszinhsziang Kajfeng Pujang
Santung	Liaocseng Tajan Csinan Töcsou Pincsou Cepo Tungjing
Nagyvárosok a Gyöngy-folyó mentén - Nagyvárosok a Jangce folyó mentén

m v sz A Kínai Népköztársaság prefektúraszintű városai
Anhuj	Ancsing (Anqing) Pengpu (Bengbu) Pocsou (Bozhou) Csecsou (Chizhou) Csucsou (Chuzhou) Fujang (Fuyang) Hofej (Hefei) Huajpej (Huaibei) Huajnan (Huainan) Huangsan (Huangsan) Luan (Lu'an) Maansan (Ma'anshan) Szucsou (Suzhou) Tungling (Tongling) Vuhu (Wuhu) Hszüancseng (Xuancheng)
Fucsien	Fucsou (Fuzhou) Lungjen (Longyan) Nanping Ningtö (Ningde) Putien (Putian) Csüancsou (Quanzhou) Szanming (Sanming) Hsziamen (Xiamen) Csangcsou
Kanszu	Pajjin (Baiyin) Tinghszi (Dingxi) Csiajükuan (Jiayuguan) Csincsang (Jinchang) Csiucsüan (Jiuquan) Lancsou (Lanzhou) Lungnan (Longnan) Pingliang Csingjang (Qingyang) Tiensuj (Tianshui) Vuvej (Wuwei) Csangje (Zhangye)
Kuangtung	Csaocsou (Chaozhou) Tungkuan (Dongguan) Fosan (Foshan) Kuangcsou (Guangzhou) Hojüan (Heyuan) Hujcsou (Huizhou) Csiangmen (Jiangmen) Csiejang (Jieyang) Maoming Mejcsou (Meizhou) Csingjüan (Qingyuan) Santou (Shantou) Sanvej (Shanwei) Saokuan (Shaoguan) Sencsen (Shenzhen) Jangcsiang (Yangjiang) Jünfu (Yunfu) Csancsiang (Zhanjiang) Csaocsing (Zhaoqing) Csungsan (Zhongshan) Csuhaj (Zhuhai)
Kuanghszi	Pajszö (Baise) Pejhaj (Beihai) Csungco (Chongzuo) Fangcsengkang (Fangchenggang) Kujkang (Guigang) Kujlin (Guilin) Hocse (Hechi) Hocsou (Hezhou) Lajpin (Laibin) Liucsou (Liuzhou) Nanning Csincsou (Qinzhou) Vucsou (Wuzhou) Jülin (Yulin)
Kujcsou	Ansun (Anshun) Picsie (Bijie) Kujjang (Guiyang) Liupansuj (Liupanshui) Tungzsen (Tongren) Cunji (Zunyi)
Hajnan	Tancsou (Danzhou) Hajkou (Haikou) Szansa (Sansha) Szanja (Sanya)
Hopej	Paoting (Baoding) Cangcsou (Cangzhou) Csengtö (Chengde) Hantan (Handan) Hengsuj (Hengshui) Langfang Csinhuangtao (Qinhuangdao) Sicsiacsuang (Shijiazhuang) Tangsan (Tangshan) Hszingtaj (Xingtai) Csangcsiakou (Zhangjiakou)
Hejlungcsiang	Tacsing (Daqing) Harbin (Harbin) Hökang (Hegang) Hejhö (Heihe) Csiamusze (Jiamusi) Csihszi (Jixi) Mutancsiang (Mudanjiang) Csicsihar (Qiqihar) Csitajho (Qitaihe) Suangjasan (Shuangyashan) Szujhua (Suihua) Jicsun (Yichun)
Honan	Anjang (Anyang) Höpi (Hebi) Csiaoco (Jiaozuo) Kajfeng (Kaifeng) Loho (Luohe) Lojang (Luoyang) Nanjang (Nanyang) Pingtingsan (Pingdingshan) Pujang (Puyang) Szanmenhszia (Sanmenxia) Sangcsiu (Shangqiu) Hszinhsziang (Xinxiang) Hszinjang (Xinyang) Hszücsang (Xuchang) Csengcsou (Zhengzhou) Csoukou (Zhoukou) Csumatien (Zhumadian)
Hupej	Ecsou (Ezhou) Huangkang (Huanggang) Huangsi (Huangshi) Csingmen (Jingmen) Csingcsou (Jingzhou) Sijan (Shiyan) Szujcsou (Suizhou) Vuhan (Wuhan) Hsziangjang (Xiangyang) Hszienning (Xianning) Hsziaokan (Xiaogan) Jicsang (Yichang)
Hunan	Csangtö (Changde) Csangsa (Changsha) Csencsou (Chenzhou) Hengjang (Hengyang) Huajhua (Huaihua) Louti (Loudi) Saojang (Shaoyang) Hsziangtan (Xiangtan) Jijang (Yiyang) Jungcsou (Yongzhou) Jüejang (Yueyang) Csangcsiacsie (Zhangjiajie) Csucsou (Zhuzhou)
Belső-Mongólia	Paotou (Baotou) Pajannur (Bayannur) Csefeng (Chifeng) Hohhot Hulunpuir (Hulunbuir) Ordosz (Ordos) Tungliao (Tongliao) Ulancsab (Ulanqab) Vuhaj (Wuhai)
Csiangszu	Csangcsou Huajan (Huai'an) Lienjünkang (Lianyungang) Nanking (Nanjing) Nantung (Nantong) Szucsien (Suqian) Szucsou (Suzhou) Tajcsou (Taizhou) Vuhszi (Wuxi) Hszücsou (Xuzhou) Jencseng (Yancheng) Jangcsou (Yangzhou) Csencsiang (Zhenjiang)
Csianghszi	Fucsou (Fuzhou) Kancsou (Ganzhou) Csian (Ji'an) Csingtöcsen (Jingdezhen) Csiucsiang (Jiujiang) Nancsang (Nanchang) Pinghsziang (Pingxiang) Sangzsao (Shangrao) Hszinjü (Xinyu) Jicsun (Yichun) Jingtan (Yingtan)
Csilin	Pajcseng (Baicheng) Pajsan (Baishan) Csangcsun (Changchun) Csilin (Jilin) Liaojüan (Liaoyuan) Sziping (Siping) Szungjüan (Songyuan) Tunghua (Tonghua)
Liaoning	Ansan (Anshan) Penhszi (Benxi) Csaojang (Chaoyang) Talien (Dalian) Tantung (Dandong) Fusun (Fushun) Fuhszin (Fuxin) Hulutao (Huludao) Csincsou (Jinzhou) Liaojang (Liaoyang) Pancsin (Panjin) Senjang (Shenyang) Tieling Jingkou (Yingkou)
Ninghszia-Huj	Kujüan (Guyuan) Sicujsan (Shizuishan) Vucsung (Wuzhong) Jincsuan (Yinchuan) Csungvej (Zhongwei)
Csinghaj	Hajtung (Haidong) Hszining (Xining)
Senhszi	Ankang Paocsi (Baoji) Hancsung (Hanzhong) Sanglo (Shangluo) Tungcsuan (Tongchuan) Vejnan (Weinan) Hszian (Xi'an) Hszienjang (Xianyang) Jenan (Yan'an) Jülin (Yulin)
Santung	Pincsou (Binzhou) Töcsou (Dezhou) Tungjing (Dongying) Hoco (Heze) Csinan (Jinan) Csining (Jining) Lajvu (Laiwu) Liaocseng (Liaocheng) Linji (Linyi) Csingtao (Qingdao) Zsicsao (Rizhao) Tajan (Tai'an) Vejfang (Weifang) Vejhaj (Weihai) Jentaj (Yantai) Caocsuang (Zaozhuang) Cepo (Zibo)
Sanhszi	Csangcse (Changzhi) Tatung (Datong) Csincseng (Jincheng) Csincsung (Jinzhong) Linfen Lüliang Suocsou (Shuozhou) Tajjüan (Taiyuan) Hszincsou (Xinzhou) Jangcsüan (Yangquan) Jüncseng (Yuncheng)
Szecsuan	Pacsung (Bazhong) Csengtu (Chengdu) Tacsou (Dazhou) Töjang (Deyang) Kuangan (Guang'an) Kuangjüan (Guangyuan) Lösan (Leshan) Lucsou (Luzhou) Mejsan (Meishan) Mienjang (Mianyang) Nejcsiang (Neijiang) Nancsung (Nanchong) Pancsihua (Panzhihua) Szujning (Suining) Jen (Ya'an) Jipin (Yibin) Cekung (Zigong) Cejang (Ziyang)
Tibet	Lhásza Csamdo Nyingcsi Shannan Sigace
Hszincsiang	Hámi Karamaj Turpan Ürümcsi
Jünnan	Paosan (Baoshan) Kunming Lincang Licsiang (Lijiang) Puer (Pu'er) Csücsing (Qujing) Jühszi (Yuxi) Csaotung (Zhaotong)
Csöcsiang	Hangcsou (Hangzhou) Hucsou (Huzhou) Csiahszing (Jiaxing) Csinhua (Jinhua) Lisuj (Lishui) Ningpo (Ningbo) Csücsou (Quzhou) Saohszing (Shaoxing) Tajcsou (Taizhou) Vencsou (Wenzhou) Csousan (Zhoushan)

Sablon:Kínai nagyvárosok m v sz Kína legnépesebb nagyvárosai
1. Sanghaj (24 237 800) 2. Peking (18 634 000) 3. Kanton (13 154 200) 4. Sencsen (13 026 600) 5. Tiencsin (12 968 100) 6. Csungking (11 488 000) 7. Vuhan (9 180 000) 8. Csengtu (8 379 700) 9. Hongkong (7 448 900) 10. Tungkuan (6 850 300) 11. Nanking (6 572 000) 12. Hangcsou (6 504 900) 13. Csengcsou (6 261 900) 14. Hszian (5 866 100) 15. Senjang (5 651 200) 16. Csingtao (5 127 000) 17. Harbin (4 860 000) 18. Csangcsun (4 564 000) 19. Hofej (4 292 400) 20. Csinan (4 154 900)
Az adatok 2018-as népességszámok