Hupej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hupej (湖北省
Húběi Shěng)
China Hubei.svg
Rövidítés:
pinjin rövidítés: È
Név eredete 湖 hú – tó
北 běi – észak
"A tótól északra"
Közigazgatás
Ország  Kína
Közigazgatási szint tartomány
Székhely Vuhan
Prefektúrák (地区) 13
Megyék (县) 102
Járások (乡) 1235
A KKP tartományi bizottságának titkára Yu Zhengsheng
Kormányzó Luo Qingquan
Terület 185 900 km²,
14. a rangsorban
ISO 3166-2 42
Népesség
Teljes népesség 58 160 000 fő (2014)[1]
Népsűrűség 324 fő/km²
Főbb nemzetiségek Han – 95,6%
Tujia – 3,7%
Miao – 0,4%
GDP 2004
GDP 631 milliárd CNY,
10. a rangsorban
GDP per fő 10 500 CNY,
15. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Hupej weboldala

Hupej Loudspeaker.svg kiejtése (kínai: 湖北, pinjin: Húběi) a Kinai Népköztársaság egyik tartománya. Nevét (magyarul am. "a tótól északra") a tartománytól délre, Hunan tartományban található Tungting-tóról kapta. A tartomány székhelye és legnagyobb városa Vuhan.

Történelem[szerkesztés]

A területen az első szervezett állam az i.e. VIII-V. században a Csou-dinasztia állama volt. Ez eredetileg nem számított kínai államnak, de történetének végére kínai jellegűvé vált és a tartomány attól kezdve osztozott Kína történetében. Területét kínai tartományba i.e. 206-ban osztották be, akkoriban még a későbbi Hunan tartománnyal alkotott egy igazgatási egységet. A IV. században Észak-Kína nomád uralom alá került, de Hupej akkor is kínai maradt.

1334-ben dúlt az első feljegyzett pestisjárvány. A következő három évszázadban elterjedt egész Eurázsiában, megtizedelve a lakosságot.

Az önálló Hupej tartományt 1664-ben szervezték meg. Akkoriban nem közvetlenül a császári udvar irányította a tartományt, hanem volt egy regionális alkirály több tartományra kiterjedő hatáskörrel. Az egyik különösen tehetséges alkirály - Zhang Zhidong volt a neve - virágzó kereskedelmi és nehézipari központtá fejlesztette Vuhan városát, a mai tartományi székhelyet.

A II. világháborúban a tartomány keleti részét megszállták a japánok, a nyugati rész kínai kézen maradt.

1954-ben súlyos árvíz pusztított a tartományban. Azután határozták el, hogy nagyszabású völgyzáró gátakat építenek a Jangce folyón. Közülük a legnagyobb a Három-szurdok völgyzáró gát, amelynek az építése 1993-ban kezdődött. Az építkezés miatt másfél millió embert telepítettek ki addigi lakhelyéről.

Földrajz és éghajlat[szerkesztés]

Közigazgatás[szerkesztés]

Hupej 12 prefektúrai jogú városra, 1 autonóm prefektúrára, 3 közvetlen irányítású megyei jogú városra és egy megyei szintű erdészeti körzetre van felosztva:

Prefektúrai jogú városok:

Autonóm prefektúra:

Közvetlen irányítású megyei jogú városok:

Megyei szintű erdészeti terület:

Gazdaság[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hupej témájú médiaállományokat.