Himalájai fényfácán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Himalájai fényfácán
Himalayan Monal, Male (28466143101).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Lophophorini
Nem: Lophophorus
Faj: L. impejanus
Tudományos név
Lophophorus impejanus
(Latham, 1790)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Himalájai fényfácán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Himalájai fényfácán témájú médiaállományokat és Himalájai fényfácán témájú kategóriát.

A himalájai fényfácán (Lophophorus impejanus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Az indiai Uttarakhand állam és Nepál[3] nemzeti madara.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Phasianus nembe Phasianus impejanus néven.[4]

Előfordulása[szerkesztés]

Afganisztán, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán területén honos. Természetes élőhelyei a magashegységek, 2500-5000 méter magasságban lévő mérsékelt övi erdők, cserjések és hegyi lejtők.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

A hím testhossza 70–72 centiméter, testtömege 1980–2380 gramm, a tojóé 63–64 centiméter és 1800–2150 gramm.[4] Erős a csőre és a lába. A hímnek csillogó, tarka színű tollazata, bársonyos fekete hasalja, rőtszínű rövid farka van. Háta vörös, aranysárga, bíbor, zöld és kék színben csillog. A remek képet kiegészíti a pávaszerű korona a fejen. A kakasok bóbitája felálló, a tyúkoké lapos. A tojó barnás színű.

A hím...
... és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Magvak, gumókkal, hajtásokkal, bogyókkal és rovarokkal táplálkozik. Élelmét a legtöbb tyúkfélével ellentétben nem a karmával kaparja ki a talajból, hanem elég hosszú csőrével vágja és ássa ki a talajból. Magányosan vagy kis létszámú csapatban él.

Szaporodása[szerkesztés]

Sziklapárkányokra vagy kidőlt fatörzsek mellé a talajon, a fű közé rejti fészkét.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  3. Napal: An Overview. ncthakur.itgo.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
  4. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. április 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]