Himalájai fényfácán
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Lophophorus impejanus (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Himalájai fényfácán témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Himalájai fényfácán témájú médiaállományokat és Himalájai fényfácán témájú kategóriát.
|
A himalájai fényfácán (Lophophorus impejanus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Az indiai Uttarakhand állam és Nepál[3] nemzeti madara. Az előbbi helyen monal,[4] míg az utóbbiban danfe néven ismert.[5]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Phasianus nembe Phasianus impejanus néven.[6]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Himalája-hegylánc területén találhatjuk meg Afganisztán, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán területén. Természetes élőhelyei a magashegységek, 2500-5000 méter magasságban lévő mérsékelt övi erdők, cserjések és hegyi lejtők.[7]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A hím testhossza 70–72 centiméter, testtömege 1980–2380 gramm, a tojóé 63–64 centiméter és 1800–2150 gramm.[6] Erős a csőre és a lába. A hímnek csillogó, tarka színű tollazata, bársonyos fekete hasalja, rőtszínű rövid farka van. Háta vörös, aranysárga, bíbor, zöld és kék színben csillog. A remek képet kiegészíti a pávaszerű korona a fejen. A kakasok bóbitája felálló, a tyúkoké lapos. A tojó barnás színű.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magvakkal, gumókkal, hajtásokkal, bogyókkal és rovarokkal táplálkozik. Élelmét a legtöbb tyúkfélével ellentétben nem a karmával kaparja ki a talajból, hanem elég hosszú csőrével vágja és ássa ki a talajból. Magányosan vagy kis létszámú csapatban él.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A költési időszak áprilisban kezdődik, amikor magasabban tartózkodik. Sziklapárkányokra vagy kidőlt fatörzsek mellé a talajon, a fű közé rejti fészkét, ahová 3-5 tojást rak. A költés kizárólag a tojó feladata, de a hím a 27 napig tartó költési idő alatt és a fiókák önállósodásáig vigyáz családjára, hogy megvédje Őket a ragadozóktól.
 |
6 hónappal a kikelés után a csibék már teljesen önállóak, egyedül kell táplálékot és párt keresniük.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken.[7] Élőhelyén belül számos helyen folyik fakitermelés, valamint a madarat táplálékforrásként vadásszák. A Kullu-völgy lakói is vadásznak rá a színes tollaira, amit fejdísznek használnak, de úgy tűnik, hogy ez a gyakorlat jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben. Mivel a faj egyedszáma még nem kritikus szinten csökken, ezért a himalájai fényfácán egyelőre nincs veszélyben.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. április 2..
- ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. április 2..
- ↑ "Napal: An Overview". ncthakur.itgo.com. Hozzáférés: 2010. augusztus 9..
- ↑ Goswami, A. (2012). "सबसे सुंदर पंछियों में से एक मोनाल" [Monal is one of the most beautiful birds]. Prabha Sakshi (hindi nyelven). 2013. április 12. dátummal az eredeti címről archiválva.
- ↑ "Animal stories: Danfe". The Himalayan Times. 2007. Hozzáférés: 2019. december 3..
- 1 2 "Hand Books the Birds". Hozzáférés: 2020. április 4..
- 1 2 3 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. április 4..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2020. április 4..
- EUR-Lex - magyar neve
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) – magyar neve
