Szádhu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Visnu-követő szádhu Nepálban
Saiva szádhu Váránasziban
Szádhu Kalkuttában

A szádhu vagy szádu (szanszkritül साधु , jelentése jó ember, szent ember) a hinduizmusban vallásos aszkéta vagy szent ember, aki legfőbb célja a megszabadulás (móksa), Isten keresése és a szellemi megvilágosodás elérése. Ez a lemondások (szannjásza), a meditáció és a jóga útján érhető el. A szádhu felhagy világi törekvéseivel és lelki célokat tűz ki maga elé. Lemond erről a világról, a következő világ reményében.

A kifejezés eredetileg azokat illette, akik odaadóan végezték a szádhanát (spirituális gyakorlat). Ebből a szóból ered a szádhu.[1]

A szádhuk túlnyomó többsége jógi, de nem minden jógi szádhu. Számukat mintegy 4-5 millió főre becsülik Indiában. Általában Baba (bábá) néven ismertek (jelentése: apa, nagyapa, nagybácsi).

A korai szádhuk külső megjelenése is hasonlított a ma ismert szádhuk megjelenéséhez: gyakran meztelenek voltak, testüket a hőingadozás ellen sárral vagy hamuval kenték be, jeleket festettek az arcukra és a településektől távoli vidékeken éltek. A mai szádhuk megtalálhatók a városokban, a falvakban, az erdőkben, a folyópartokon és a Himalájában, Indiában és Nepálban éppúgy. Ruhájuk legtöbbször sáfránysárga vagy okkervörös, de egyesek anyaszült meztelenek. Testüket hamuval kenik be, homlokukat pedig szántálkenőccsel jelölik meg. Hajuk általában hosszú, rasztafrizura, időnként borotvált fejűek. Minden tulajdonukat magukkal hordják. Leginkább csak egy tálat, egy botot és egy takarót birtokolnak. Életmódjuk az anyagi dolgokról való lemondás (aparigraha), a szexuális önmegtartóztatás (brahmacsarja), a gyakori böjt. Sokan közülük állandóan vándorolnak, nem telepednek le egy helyen hosszabb időre. Némelyek egymagukban utaznak, mások kisebb csoportokban. Akad közöttük, aki hallgatási fogadalmat tett, mások prédikálnak vagy vallási himnuszokat énekelnek.

A mai aszkéta szádhu irányzatok, egy vallási, spirituális vezetőtől (guru) eredő tanítványi láncolat alapján leginkább Siva (saivizmus) vagy Visnu (vaisnavizmus) követőire csoportosíthatók. A Visnu-követők általában a homlokukra festett három függőleges vonalról ismerhetők fel (rendszerint fehér és piros tilak-jelek). A Siva-imádók tilakja leginkább három vízszintes vonalból áll. Ők hajlamosabbak a szélsőséges aszketizmusra. A világtól való elfordulásukat gyakran a legkülönfélébb önsanyargató praktikákkal, gyakorlatokkal bizonyítják. Időnként kezükben háromágú szigonyt tartanak. Kisebb számban vannak sakta szádhuk, akik életüket az Anyaistennőnek szentelik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Steven J. Rosen: India rejtett kincse

Források[szerkesztés]

  • Nyitott szemmel: India, 2011.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sadhu című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]