Zell am See

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zell am See
Dreifaltigkeitsgasse (Szentháromság utca)
Dreifaltigkeitsgasse (Szentháromság utca)
Zell am See címere
Zell am See címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Salzburg
Járás Zell am See-i járás
Polgármester Peter Padourek (ÖVP)
Irányítószám 5700
Körzethívószám 06542
Forgalmi rendszám ZE
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 9762 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 177 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 750 m
Terület 55,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Zell am See (Ausztria)
Zell am See
Zell am See
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 19′ 24″, k. h. 12° 47′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 24″, k. h. 12° 47′ 53″
Zell am See weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zell am See témájú médiaállományokat.

Zell am See város Ausztriában, Salzburg tartományban, a Zeller See partján. Zell am See-i járás (Pinzgau) székhelye és Saalfelden után második legnépesebb települése.

A bronzkor óta lakott település napjainkban az ország egyik legjelentősebb télisport-központja, és a környék jelentős közlekedési csomópontja.

Földrajz[szerkesztés]

A város a Salzach és a Saalach völgyét összekötő medencében fekszik, a 3,8 km hosszú és 1,5 km széles Zeller See partján. Mellette emelkedik az 1965 m magas Schmittenhöhe.

A település részei:

  • Bruckberg (476 fő, 2011. október 31-én[1])
    • Zellermoos
  • Erlberg (154)
  • Schmitten (596)
  • Thumersbach (974)
    • Prielau (Zell am See-Nord)
  • Zell am See (7328)
    • zelli óváros
    • Zell am See-Süd (Schüttdorf)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zell am See című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Josef Dürlinger: Von Pinzgau. 1. Geschichtliche Übersichten, 2. Orte- und Kirchenmatrikel; Mit chronologischer Tabelle. Salzburg, 1866.
  • Erwin Prodinger: Etwas über die Schiffahrt am Zellersee, 1947
  • Ferdinand Hölzl: 1200 Jahre Zell am See. Eine Heimatchronik. Selbstverlag; Zell am See, 1975
  • Franz Fuhrmann: Zur Baugeschichte der Stadtpfarrkirche Zell am See. In: Richard Hirschbäck (Red.): Die Kirche zum Hl. Hippolyth, Zell am See. Renovierung 1972 bis 1975. Hg. vom Katholischen Stadtpfarramt Zell am See. Zell am See, 1975.
  • Stadtgemeinde Zell am See: 1978 – Jubiläumsjahr in Zell am See. Festschrift, 1978
  • Josef Lahnsteiner: Mitter- und Unterpinzgau: Mitterpinzgau. Saalbach, Saalfelden, Lofer, Salzburgisches Saaletal. – Unterpinzgau. Zell am See, Taxenbach, Rauris. 2. Aufl.(1. Aufl. 1960). Hollersbach, 1980.
  • Christa Mitterrutzner / Gerhard Ungar (Red.): Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes (DÖW): Widerstand und Verfolgung in Salzburg 1934–1945. Bd. 1. Österreichischer Bundesverlag: Wien / Universitätsverlag Anton Pustet: Salzburg, 1991
  • Hermann Hinterstoisser: Das Kriegsende im Pinzgau. In: Bayr, Hans et al. (Hg.): Salzburg 1945–1955. Zerstörung und Wiederaufbau. (Jahresschrift des Salzburger Museums Carolino Augusteum 40/41.) 41–55, 1994/95
  • Barbara Fink: 1945: Universitätsstadt Zell am See. In: Der Hippolyt. Nr. 20, Dez. Chronik, 2005
  • Susanne Rolinek / Gerald Lehner / Christian Strasser: Im Schatten der Mozartkugel. Reiseführer in Salzburgs braune Topografie. Czernin: Wien, 2009
  • Barbara Fink: Der Schmittentunnel. In: Der Hippolyt Nr. 46, Chronik. Juni 2012.
  • Horst Scholz: Pinzgauer Rückblicke. Aus dem Bezirksarchiv. Alpress: Saalfelden, 2012
  • Rainer Hochhold: Cella in Bisontio – Zell im Pinzgau – Zell am See. Eine historische Zeitreise, Zell am See, 2013.
  • Walter Thaler: Kunst und Literatur im Pinzgau - Die Kraft der Provinz - 43 Portraits. Wien 2015.

Források[szerkesztés]