Horvátjárfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horvátjárfalu (Jarovce)
Horvátjárfalu temploma
Horvátjárfalu temploma
Horvátjárfalu címere
Horvátjárfalu címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Pozsonyi
Járás Pozsonyi V.
Turisztikai régió Pozsony és vidéke
Rang Pozsony városrésze
Első írásos említés 1208
Polgármester Pavel Škodler
Irányítószám 851 10
Körzethívószám 02
Népesség
Teljes népesség 1438 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Terület 21,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horvátjárfalu (Szlovákia)
Horvátjárfalu
Horvátjárfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 03′ 50″, k. h. 17° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 50″, k. h. 17° 06′ 50″
Horvátjárfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátjárfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Horvátjárfalu (szlovákul: Jarovce, németül: Kroatisch-Jarndorf, horvátul Hrvatski Jandrof) Pozsony városrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.

Horvátjárfalu elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Fekvése[szerkesztés]

Pozsony központjától 6 km-re délre a Duna jobb partján fekszik, ma Pozsony része.

Története[szerkesztés]

A falu területe már a római korban lakott volt, hiszen a szomszédságában a mai Oroszvár helyén feküdt Gerulata katonai határőrtelepülés, a római limes egyik fontos láncszeme.

Eredeti neve Bán volt, ami a magyar Bán személynévből való. A települést 1208-ban, mai nevén pedig 1424-ben Jerendorf alakban említik először. Ez az első falu az 1409-1410 években pusztító pestisjárványnak és a Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár közötti harcoknak esett áldozatul.

A mai település csak a 16. század első felében keletkezett, amikor délről a török elől menekülő horvát családok telepedtek itt le. A községet kezdetben Horvátfalunak hívták. A szomszédságában keletkezett a németek lakta Németjárfalu, mely a köpcsényi uradalom része lett és így később Ausztriához került. A 18. században német és magyar lakosság telepedett le a községben, de még a 20. század elején is 80%-ban horvát lakossága volt.

Az egykori határátkelő

A falu a trianoni békeszerződés után is Magyarország része maradt. A csehszlovák állam a második világháború után stratégiai okokra hivatkozva kérte az ún. Pozsonyi hídfő településeinek Csehszlovákiához csatolását. Arra hivatkoztak, hogy a magyar felségterület túlságosan megközelíti Pozsony városát. A település végül a párizsi békeszerződés értelmében 1947. október 15-én került az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. A csehszlovák államban először Oroszvár helyi igazgatása alá tartozott, majd 1950-ben a Pozsony-vidéki járás része lett. 1972. január 1-jén hivatalosan is Pozsony városához csatolták és ma közigazgatásilag a Pozsonyi V. járáshoz tartozik.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 647, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 1199 lakosából 765 szlovák, 244 horvát, 160 magyar, 9 cseh, 6 német volt.

2011-ben 1438 lakosából 1044 szlovák, 122 magyar, 220 horvát volt.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1763 és 1765 között gróf Eszterházy Miklós építtette. A templom először torony nélküli volt, ezt csak 1884-ben építették hozzá. 1945. április 3-án a kivonuló német csapatok a levegőbe repítették és csak 1970-re történt meg a teljes helyreállítása.

Kultúra[szerkesztés]

A szlovákiai horvát falvak egyike. 2001-ben 244 horvát lakta,[3] 10 évvel később már csak 220.[2]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1940. január 28-án František Schmucker olimpiai ezüstérmes csehszlovák válogatott labdarúgó, kapus

Források[szerkesztés]

  1. 2011-es népszámlálás
  2. ^ a b 2011-es népszámlálás
  3. Horvátjárfalu népessége

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátjárfalu témájú médiaállományokat.