Tüdős S. Kinga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tüdős S. Kinga
Született 1948. június 25. (69 éves)
Sepsiszentgyörgy
Foglalkozása történész,
művészettörténész

Tüdős S. Kinga (Tüdősné Simon Kinga, Sepsiszentgyörgy, 1948. június 25.) erdélyi magyar történész, művészettörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Budapesten az ELTE-n szerzett pszichológiai és művészettörténeti diplomát 1976-ban. A Magyar Nemzeti Galériában dolgozott művészettörténészként 1976–80 között, 1980-ban a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos munkatársa lett.

Szakterülete a 15–18. századi Erdély története. Doktori értekezésében az 1635. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel (1995; könyv alakban Erdélyi hétköznapok címmel. Budapest, 2001). Első nagyobb terjedelmű dolgozata a Reflectarea istoriei uni­versale în istoriografia româ­nească c. tanulmánykötetben jelent meg 1986-ban. Forráskutatásai során a 15–18. századi Erdély hétköznapjairól szóló okiratokat tárt fel. Tanulmányozta a 15–18. századi erdélyi védőrendszereket, templomerődöket és műemlék templomokat. Első monográfiáját a nagyajtai templomerődről írta (1992). Részt vett a Székely Oklevéltár új sorozata kiadásának munkálataiban (az 1994-ben megjelent III. és a 2006-ban megjelent VIII. kötet társszerkesztőjeként). Külön érdeklődési területe a levéltárakban fennmaradt erdélyi végrendeletek kutatása: ebből a tárgykörből Erdélyi testamentumok címmel sorozatot is indított, melynek megjelent kötete az Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Marosvásárhely, 2005), előkészületben van az erdélyi fejedelmek végrendeleteit tartalmazó kötet.

Társszerkesztője volt a Scripta manent c., Demény Lajos 75. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvnek (Bukarest, 2001), szerkesztője P. Benedek Fidél Esztelnek műemlékei (Kézdivásárhely, 2005) c. könyvének. Tagja a Studii şi Materiale de Istorie c. akadémiai folyóirat szerkesztőbizottságának. Tanulmányai, szakdolgozatai hazai és külföldi szakkiadványokban jelennek meg. A Duna Televízióban sorozatban mutatja be Erdély műemlék templomait.

Kötetei[szerkesztés]

  • Nagyajta. Unitárius templomerőd. (Bukarest, 1994. Erdélyi műemlékek 6); *Erdélyi védőrendszerek a XV–XVIII. században (Budapest, 1995; bővített változata Marosvásárhely, 2002);
  • Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán (Bukarest–Kolozsvár, 1999); *Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában [szárhegyi gróf Lázár Erzsébet] (in: Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Sárospatak 2000);
  • Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Jövevényjobbágyok Háromszéken 1635–1653 között (Marosvásárhely, 2001);
  • Erdélyi hétköznapok (Budapest, 2001);
  • Háromszéki templomvárak (Marosvásárhely, 2002);
  • Kézdiszentlélek templomai (Kovács Andrással, Kézdi­vásárhely 2003);
  • Hadviselő székelyek végrendeletei (válogatás, bevezető és jegyzetek. 2003. Erdélyi testamentumok. I.);
  • Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Erdélyi testamentumok. II–III. 2006–2008).
  • A régi gernyeszegi várkastély; Mentor, Marosvásárhely, 2009
  • Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. In memoriam Demény Lajos, 1926-2010; szerk. Tüdős S. Kinga; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013
  • "Szolgáltam én fejedelmet". Hodor Máté címeres levele; Tinta, Sepsiszentgyörgy–Kédziszentlélek, 2013

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • „A múltat nem siratni kell, hanem tudomásul venni”. Barabás István interjúja Tüdős S. Kingával. A Hét, 2003/6.