Tüdős S. Kinga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tüdős S. Kinga
Született 1948. június 25. (70 éves)
Sepsiszentgyörgy
Foglalkozása történész,
művészettörténész

Tüdős S. Kinga (Tüdősné Simon Kinga, Sepsiszentgyörgy, 1948. június 25.) erdélyi magyar történész, művészettörténész.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Budapesten az ELTE-n szerzett pszichológiai és művészettörténeti diplomát 1976-ban. A Magyar Nemzeti Galériában dolgozott művészettörténészként 1976–80 között, 1980-ban a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos munkatársa lett.

Szakterülete a 15–18. századi Erdély története. Doktori értekezésében az 1635. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel (1995; könyv alakban Erdélyi hétköznapok címmel. Budapest, 2001). Első nagyobb terjedelmű dolgozata a Reflectarea istoriei uni­versale în istoriografia româ­nească c. tanulmánykötetben jelent meg 1986-ban. Forráskutatásai során a 15–18. századi Erdély hétköznapjairól szóló okiratokat tárt fel. Tanulmányozta a 15–18. századi erdélyi védőrendszereket, templomerődöket és műemlék templomokat. Első monográfiáját a nagyajtai templomerődről írta (1992). Részt vett a Székely Oklevéltár új sorozata kiadásának munkálataiban (az 1994-ben megjelent III. és a 2006-ban megjelent VIII. kötet társszerkesztőjeként). Külön érdeklődési területe a levéltárakban fennmaradt erdélyi végrendeletek kutatása: ebből a tárgykörből Erdélyi testamentumok címmel sorozatot is indított, melynek megjelent kötete az Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Marosvásárhely, 2005), előkészületben van az erdélyi fejedelmek végrendeleteit tartalmazó kötet.

Társszerkesztője volt a Scripta manent c., Demény Lajos 75. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvnek (Bukarest, 2001), szerkesztője P. Benedek Fidél Esztelnek műemlékei (Kézdivásárhely, 2005) c. könyvének. Tagja a Studii şi Materiale de Istorie c. akadémiai folyóirat szerkesztőbizottságának. Tanulmányai, szakdolgozatai hazai és külföldi szakkiadványokban jelennek meg. A Duna Televízióban sorozatban mutatja be Erdély műemlék templomait.

Kötetei[szerkesztés]

  • Nagyajta. Unitárius templomerőd. (Bukarest, 1994. Erdélyi műemlékek 6); *Erdélyi védőrendszerek a XV–XVIII. században (Budapest, 1995; bővített változata Marosvásárhely, 2002);
  • Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán (Bukarest–Kolozsvár, 1999); *Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában [szárhegyi gróf Lázár Erzsébet] (in: Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Sárospatak 2000);
  • Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben. Jövevényjobbágyok Háromszéken 1635–1653 között (Marosvásárhely, 2001);
  • Erdélyi hétköznapok (Budapest, 2001);
  • Háromszéki templomvárak (Marosvásárhely, 2002);
  • Kézdiszentlélek templomai (Kovács Andrással, Kézdi­vásárhely 2003);
  • Hadviselő székelyek végrendeletei (válogatás, bevezető és jegyzetek. 2003. Erdélyi testamentumok. I.);
  • Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Erdélyi testamentumok. II–III. 2006–2008).
  • A régi gernyeszegi várkastély; Mentor, Marosvásárhely, 2009
  • Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. In memoriam Demény Lajos, 1926-2010; szerk. Tüdős S. Kinga; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013
  • "Szolgáltam én fejedelmet". Hodor Máté címeres levele; Tinta, Sepsiszentgyörgy–Kédziszentlélek, 2013

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • „A múltat nem siratni kell, hanem tudomásul venni”. Barabás István interjúja Tüdős S. Kingával. A Hét, 2003/6.