Krnica (Marčana)
| Krnica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Marčana |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 52206 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 275 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′, k. h. 14° 03′44.950000°N 14.050000°EKoordináták: é. sz. 44° 57′, k. h. 14° 03′44.950000°N 14.050000°E | |
 | |
Krnica (olaszul: Carnizza) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Az Isztria délkeleti részén, Pólától 20 km-re, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a krnicai kikötőtől 2 km-re északnyugatra, a Krnicai-öböl feletti fennsíkon fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időben, majd a római korban is éltek emberek. A település első említése a 13. században történt, ám később a háborúk és járványok következtében a középkori falu elpusztult. A település 1520 táján éledt újra, amikor Ivan Buršić pap vezetésével a török hódítás elől menekülő dalmáciai horvátokkal népesítették be. Ezután ismét járvány pusztított, majd a század végén a menekültek újabb hulláma érkezett. A falu a mutrovani kastély uradalmához, egyházilag a mutrovani plébániához tartozott. Kikötőjén keresztül tengeri kijárata volt, melyet a szomszédos települések is használtak. 1857-ben 784, 1910-ben 451 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, gyümölcs és szőlő termesztés) és halászatból éltek. A 20. század elejére kitűnő kikötőjének és aruforgalmának köszönhetően jelentősége megnőtt. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 276 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemploma 1631-ben épült, 1774-ben bővítették és barokk stílusban építették át. 1882-ben épített harangtornya 25 méter magas. A templom két oltárképét a vodnjani születésű Venerio Trevisan festette. Főoltárán Szent Péter és Pál apostolok szobrai, táblaképén Mária, Szent Rókus és Szent Foska ábrázolásával.
- A falunak még két kisebb temploma van, az egyik Szent József (szintén Trevisan oltárképével), a másik Szent Valentin tiszteletére szentelve.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 784 | 965 | 422 | 393 | 359 | 451 | 1793 | 1904 | 480 | 446 | 413 | 357 | 308 | 296 | 296 | 276 |
További információk
[szerkesztés]- Marčana község hivatalos oldala (horvátul)
- Marčana információs portálja (horvátul)
- Krnica az Istrapédián (horvátul)
- Krnica az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 26.)
