Krnica (Marčana)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségMarčana
Jogállás falu
Irányítószám 52206
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 276 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krnica (Horvátország)
Krnica
Krnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 57′ 00″, k. h. 14° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 57′ 00″, k. h. 14° 03′ 00″

Krnica (olaszul: Carnizza) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 20 km-re, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a krnicai kikötőtől 2 km-re északnyugatra, a Krnicai-öböl feletti fennsíkon fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időben, majd a római korban is éltek emberek. A település első említése a 13. században történt, ám később a háborúk és járványok következtében a középkori falu elpusztult. A település 1520 táján éledt újra, amikor Ivan Buršić pap vezetésével a török hódítás elől menekülő dalmáciai horvátokkal népesítették be. Ezután ismét járvány pusztított, majd a század végén a menekültek újabb hulláma érkezett. A falu a mutrovani kastély uradalmához, egyházilag a mutrovani plébániához tartozott. Kikötőjén keresztül tengeri kijárata volt, melyet a szomszédos települések is használtak. 1857-ben 784, 1910-ben 451 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, gyümölcs és szőlő termesztés) és halászatból éltek. A 20. század elejére kitűnő kikötőjének és aruforgalmának köszönhetően jelentősége megnőtt. Az I. világháború után a falu Olaszországhoz került. A II. világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 276 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Rókus tiszteletére szentelt plébániatemploma 1631-ben épült, 1774-ben bővítették és barokk stílusban építették át. 1882-ben épített harangtornya 25 méter magas. A templom két oltárképét a vodnjani születésű Venerio Trevisan festette. Főoltárán Szent Péter és Pál apostolok szobrai, táblaképén Mária, Szent Rókus és Szent Foska ábrázolásával.
  • A falunak még két kisebb temploma van, az egyik Szent József (szintén Trevisan oltárképével), a másik Szent Valentin tiszteletére szentelve.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
784 965 422 393 359 451 1793 1904 480 446 413 357 308 296 296 276

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]