A település a középkori vár mellett alakult ki, melyet 1274-ben „Castrum Carsach” alakban említenek először. Ebben az évben került az aquileai pátriárka fennhatósága alól a pazini grófok igazgatása alá. A 14. század elején Henrik pazini gróf volt a földesura aki a pazini Kerstlein családból származott és amelyről a vár és a falu is a nevét kapta. Henrik nyílcsúcsot ábrázoló címeréből lett Kršan község mai címere. A vár következő birtokosa a plomini Tonetti család volt. A várban élt több neves személyiség is akik jelentős szerepet játszottak a pazini grófság történetében. A legnevezetesebb közülük Kršani András (Andrija Kršanski) volt, aki 1488 és 1500 között volt pazini kapitány és akinek címeres sírköve a belaji Szent Henrik templomban található ahová a Čepić-tó melletti egykori pálos kolostorból került. A 19. század közepén itt a várban találták meg az aquileai pátriárka, a pazini grófok és a Velencei Köztársaság birtokai közötti határt leíró Isztriai határleírás (1325) egyik másolatát. Ez az értékes korabeli dokumentumot 1852-ben a neves horvát történész és politikus Ivan Kukuljević Sakcinski jelentette meg és a későbbi kiváló horvát politikus Ante Starčević rendezte sajtó alá.
A falu lakói a 19. század végéig főként földműveléssel foglalkoztak, később egyre többen dolgoztak a közeli bányákban és a tengerhajózás területén. 1857-ben 1155, 1910-ben 303 lakosa volt. 2011-ben a falunak 236, a községnek összesen 2958 lakosa volt.
Kršan várának romjai.[4] A középkori várból fennmaradt a négyszögletes torony és a védőfalak, valamint a várban állt lakóépületek falai, melyeket beépítettek az új házakba. A vár belső udvarán fennmaradt a 15. századi gótikus kapu négyszögletes kerete, valamint az 1666-ból származó kút faragott kávája. Kršan vára először 1274-ben szerepel a történelmi dokumentumokban, mint az aquileiai pátriárkák tulajdona, és a 13. század elejétől a 17. századig a Karscheyner család hűbérbirtokainak székhelye volt. A 17. századtól kezdve egészen a 20. század elejéig, amikor tűzben súlyosan megrongálódott, a vár többször is gazdát cserélt. A vár a település délkeleti sarkában található.
Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kéthajós plébániatemploma a 17. században épült, berendezése legnagyobbrészt 18. századi. Harangtornya 22 méter magas. Orgonája 1911-ben készült.
A temetőben áll az egyhajós Szent Jakab kápolna, mely a 15. századból származik. A kápolna 1991-es felújításakor a vakolat alól a latin feliratok mellett két glagolita betűs felirat is előkerült.
A 19. század közepén itt a várban találták meg az aquileai pátriárka, a pazini grófok és a Velencei Köztársaság birtokai közötti határt leíró Isztriai határleírás (1325) egyik másolatát.
A Kršanhoz tartozó Brestovo kikötőjétől 800 méterre délre találhatók az elsüllyedt TA-36 (Stella Polare) hadihajó roncsai. A hajót 1943-ban építették Fiumében az Olasz Haditengerészet számára. Később a németek vették át. Osztály szerint a hajó 82x8x3 méretű kísérő romboló volt, 160 fős személyzettel. 1944 márciusában süllyedt el, miután egy akna eltalálta. Az fedélzeti részt a robbanás szétvágta, de a parancsnoki híd a farrésszel tökéletesen megmaradt.[5]