Brdo (Buje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brdo
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Buje
Jogállás falu
Polgármester Edi Andreašić
Irányítószám 52462
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 13 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 395 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brdo (Horvátország)
Brdo
Brdo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 50″, k. h. 13° 45′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 50″, k. h. 13° 45′ 20″

Brdo (olaszul: Berda/Collalto) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 20 km-re keletre, községközpontjától 11 km-re északkeletre, a Bujština területén a Dragonja völgye feletti magaslaton, a szlovén határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu egy történelem előtti erődített település helyén jött létre. 1035-ben "Warda Vegla" néven említik először. A 16. századig a momjani plébániához tartozott. 1567-től önálló káplán látta el híveit. A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 176, 1910-ben 241 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet, melynek része lett. 2011-ben 13 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Jakab tiszteletére szentelt plébániatemploma a 18. század végén épült, 1933-ban megújították. Egyhajós épület sokszögű apszissal. Különálló pártázatos harangtornya 1925-ben épült, 16 méter magas, két harang van benne. Egyik mellékoltárnak képét Girolamo Corner festette 1859-ben.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
134 142 155 164 142 189 311 304 167 62 46 19 16 12 16 13

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]