Rakalj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakalj
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Marčana
Jogállás falu
Irányítószám 52206
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 438 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 163 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rakalj (Horvátország)
Rakalj
Rakalj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 59′ 00″, k. h. 14° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 59′ 00″, k. h. 14° 03′ 00″

Rakalj (olaszul: Castelnuovo d’Arsa) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 22 km-re, községközpontjától 11 km-re északkeletre, a Raša-öböltől 2 km-re, az öböl feletti fennsíkon fekszik.

Története[szerkesztés]

A falutól északra emelkedő Gomil nevű magaslaton már a történelem előtti időben erődítmény állt. A középkori Rakalj nem a mai helyén, hanem a falutól keletre az öbölhöz sokkal közelebb, a Szent Miklós-fok felett 93 méter magasan, a tengertől mintegy 200 méterre feküdt ott, ahol a vár romjai és a Szent Ágnes templom áll. A régészeti leletek tanúsága szerint Rakalj vára helyén már a történelem előtti időben is erődítmény, majd római erőd állt. A középkori várat 1312-ben „Castellare de Rachir” néven említik először, a ma is látható romok azonban már valószínűleg a 11. században épültek. A vár 1342-ben „Castrum Novum” alakban szerepel. Több tulajdonos után 1536-ban Barbannal együtt a Loredan család birtoka lett. Ekkor azonban a vár már nagyon rossz állapotban volt és birtokosai azt elhagyva a mai falu területére telepedtek át. A régi Rakaljt is elhagyta a lakosság és területe máig is lényegében lakatlan maradt. Épületei közül egyedül a Szent Ágnes templom maradt meg épen. A magaslaton álló templom az innen nyíló nagyszerű kikátás miatt ma is a turisták kedvelt kilátóhelye. A falunak 1857-ben 689, 1910-ben 874 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, gyümölcs és szőlő termesztés) és állattartásból éltek. Sokan dolgoztak a közeli kőbányában, mások Pólába jártak dolgozni. A falu híres volt fazekasairól is. Az I. világháború után a falu Olaszországhoz került. A II. világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 438 lakosa volt. Ma a lakosság fő megélhetési forrása a turizmus.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Rakalj (Rachele) középkori várából mára csak a falak és őrtornyok romjai maradtak, melyek több helyen emeletnyi magasságban állnak.
  • A várromok közelében álló Szent Ágnes templom volt a falu régi plébániatemploma. A templom négyszög alaprajzú, homlokzata felett kis nyitott harangtoronnyal. Gótikus kapuzatán az 1495-ös évszám olvasható. A templomot 1967-ben renoválták. Belsejében a 15. századból száramzó glagolita felirat látható. A templomot kívül alacsony körítőfal övezi, ahonnan pompás kilátás nyílik a Raša-öbölre. A templomban ma már nincsenek vasárnapi misék, de az év bizonyos napjain még hagyományosan miséznek benne. A szép fekvésű templomot gyakran választják esküvők színhelyéül is a környező települések fiataljai.
  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült, később többször megújították. Eredetileg négyszög alaprajzú épület volt apszis nélkül, emelt szentéllyel. 1757-ben apszissal és oldalkápolnával bővítették. A templomban fennmaradt az eredeti kőből faragott két angyalt ábrázoló domborművel díszített szentségtartó, Domonkos mester műve 1425-ből. Említésre méltók még oltárai és egy Madonna-szobor. Harangtornya 1831-ben épült, 18 méter magas.
  • A Krnica felé menő út mellett találhatók a Szent Teodóra templom romjai. A korabeli források szerint helyén egykor a pólai bencések azonos titulusú kolostora állt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
689 848 607 785 807 874 919 1157 1000 898 774 640 564 502 487 438

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]