Šorići

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Šorići
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Község Kanfanar
Jogállás falu
Irányítószám 52352
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség 85 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 166 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šorići (Horvátország)
Šorići
Šorići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 15″, k. h. 13° 44′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 15″, k. h. 13° 44′ 50″

Šorići (olaszul: Sorici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kanfanarhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria középső részén, Pazintól 25 km-re, községközpontjától 8 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben, az ókorban és a kora középkorban is lakott volt. Eredeti népességét a járványok és a háborúk pusztították ki. Helyükre a 16. és 17. században Dalmáciából a török elől menekülő horvátok érkeztek. A településnek 1880-ban 60, 1910-ben 98 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 85 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő, olajbogyó és gabonatermesztéssel) foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt temploma a falutól 2 km-re délnyugatra áll. A templomot a 13. században építették, a 18. században bővítették és 1981-ben restaurálták. Négyszög alaprajzú épület külső félköríves apszissal. Mindössze két kis ablaka van az északi és a déli oldalon, ezen kívül két kis nyílás van rajta az apszison és a nyugati falu felső részén. Kapuját kőből faragott gerendák keretezik. Kőből épített, 1706-ban készített domborműves táblával díszített oltára van. 14. századi falfestményei az északi és a déli falon, a diadalíven és az apszisbna is fennmaradtak. Az apszis falfestménye a dicsőséges Krisztust, a diadalív az angyali üdvözletet ábrázolja. Az oldalfalakon Krisztus alakja homályos környezetben, a lovon ülő a sárkánnyal harcoló Szent György, Szent Péter és Pál apostolok, és a láncát kezében tartó Szent Lénárd, valamint egy ismeretlen püspök alakja látható. A freskókon nyolc glagolitabetűs felirat is található, melyeket a 16. és 17. századra datált az ismert horvát művészettörténész Branko Fučić.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 60 86 87 98 0 0 82 66 71 57 49 50 41 85

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]