Katun (Poreč)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Katun
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségPoreč
Jogállás falu
Polgármester Edi Štifanić
Irányítószám 52440
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség64 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Katun (Horvátország)
Katun
Katun
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 13′ 10″, k. h. 13° 43′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 10″, k. h. 13° 43′ 50″

Katun (másképpen Katun Baderljanski olaszul: Cattuno) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 12 km-re keletre, a 302-es számú Poreč–Baderna főút és az A9-es autóút kereszteződésében fekszik.

Története[szerkesztés]

A „cătun” latin eredetű szó, amely a egykor időszakos, a történeti forrásokba a 13. századtól említett pásztortelepülést jelentett és a Balkánon a vlachok és albánok között volt elterjedt. Vezetője a katunar volt, aki az igazgatási és a bírói hatalmat is gyakorolta. Az Isztrián összesen nyolc Katun nevű település van, többségük a félsziget középső részén az egykori Pazini Grófság területén helyezkedik el. Ezt az elnevezést és településformát a 17. században Dalmácia, Montenegró és Albánia török által fenyegetett területeiről betelepített pásztornépek hozták magukkal, akiket a járványok és háborúl által elpusztított korábbi lakosság helyére telepítettek le a fennhatóságuk alatt állt területekről a velencei hatóságok.

A falunak 1880-ban 162, 1910-ben 224 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 64 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1670-ben építették. Egyhajós épület, négyszög alaprajzú szentéllyel, melyet diadalív választ el a templom hajójától. Bejárata előtt loggia, homlokzata felett alacsony nyitott harangtorony áll. Fő ékessége az 1676-ban készített oltár Szűz Mária szobrával és nyolc másik szentet ábrázoló szoborral. Egykor a templom mellett bencés apátság állt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 162 214 204 224 0 0 215 195 155 111 91 66 64 64

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]