Momjan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Momjan
Momjan látképe
Momjan látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBuje
Jogállás falu
Polgármester Edi Andreašić
Irányítószám 52462
Körzethívószám (+385) 052
Népesség
Teljes népesség275 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Momjan (Horvátország)
Momjan
Momjan
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 13° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 13° 42′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Momjan témájú médiaállományokat.

Momjan (olaszul: Momiano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 16 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre, a Bujština területén, a szlovén határ közelében a Dragonja folyó völgye feletti magaslaton fekszik, melytől a Poganja (Argilla) patak által kivájt völgy választja el. A falu két részből, Donji Momjanból (a vár és környéke), valamint Gornji Momjanból (a tulajdonképpeni falu) áll.

Története[szerkesztés]

Az emberi település első nyomai a történelem előtti időre mennek vissza (Monte Fineda, pećina Cingarela, Oskoruš). Első írásos említése II. Konrád német-római császár 1035-ben kelt oklevelében és II. Ulrik isztriai grófnak 1102-ben kelt, az aquileiai pátriárka részére írt adománylevelében történt. A pátriárka a 13. században a duinoi grófoknak engedte át. Már ebben az időben állt ezen a helyen valamilyen vár, melyet a következő évtizedekben a pietrapelosai uradalomhoz tartozott és a görzi grófok által kinevezett kapitányok igazgattak. A vár súlyos károkat szenvedett a 14. század közepén a velenceiek támadásai következtében, de a Habsburgok újjáépítették. 1548-ban Simeone Rota vásárolta meg és trapézoid alaprajzú, saroktornyos várrá építtette át, melyen belül a lakosság számára felépíttette a Szent István kápolnát. A 16. és 17. században a háborúk és járványok következtében kipusztult lakosság pótlására a tengerpartról és Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 801, 1910-ben 1065 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. Kulturális-művészeti és sportegyesületét 1947-ben alapították. Több énekkar és egy kis könyvtár is létesült. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 275 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. A vidék nevezetes termékei a momjaki muskotály és az olívaolaj, de fejlődik a vadászati turizmus is.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu északi szélén áll Momjan várának romja, melynek alaprajza nem szabályos, mivel annak a sziklának az alakját követi amelyre épült. Régen négy négyszögletes saroktornya volt, melyek közül ma már csak egy áll az eredeti magasságában. A várba kezdetben egy fából ácsolt, később kőből épített hídon lehetett bemenni. Ennek maradványai ma is láthatók. A várfalak több szakaszon is emeletnyi magasságban állnak.
  • Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült egy korábbi kora gótikus templom átépítésével. 1859-ben meghosszabbították. A templomnak öt oltára van. Értékesebb berendezései a márvány főoltár, a Madonnát gyermekével ábrázoló faszoborral és a domborműves ajtajú szentségtartóval (1559). Keresztelőmedencéje a falba van építve, fém ajtó zárja. Harangtornya 22 méter magas.
  • A település magjában több 17–19. századi gazdag polgárház áll. A Rota-ház 1600 körül épült.
  • A 18. században épült Szent Péter templom nagyon rossz állapotban van.
  • A Szent Rókus temetőkápolnát 1840-ben építették.
  • Momjanban találták meg az Isztriai határbejárás okiratának egyik másolatát 1584-ből, melyet a megyei levéltárban őriznek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
801 848 954 995 1060 1065 1075 1041 709 431 386 268 255 284 289 275

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons:Category:Momjan
A Wikimédia Commons tartalmaz Momjan témájú médiaállományokat.