Roč
| Roč | |
.jpg) | |
| A Szent Bertalan plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Buzet |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Valter Flego |
| Irányítószám | 52425 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 187 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 334 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′, k. h. 14° 03′Koordináták: é. sz. 45° 24′, k. h. 14° 03′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roč témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Roč (olaszul: Rozzo) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Pazintól 23 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re délkeletre, a 44-es számú főút mellett egy dombon fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt előkerült nagy számú kerámiatöredék. Valószínűleg Roč helyén állt a történelem előtti „Histra” nevű erődített település. A rómaiak ennek alapjain építették fel erődítményüket Rotiumot. A mai Roč alatt a domb déli lejtőjén feküdt a római település, melyet a helyiek „Stari Rim” azaz régi Rómaként neveznek. Számos római kori lelet, pénzérmék, sírok, sírkövek töredékei is előkerültek itt. A korai keresztény hitélet bizonyítéka a Szent Mór templom maradványa és egy keresztelőmedence az 5. – 6. századból. A történeti forrásokban Roč várát először 1064-ben „Ruz”, majd 1102-ben „Ronz” néven említik. A középkori várból csak a torony maradt meg a falu északi részén. A tornyokkal erősített lőréses városfalak a várkapukhoz hasonlóan 1421 után a velencei uralom alatt épültek és ma is körülveszik a települést. A 13. századtól Roč a glagolita műveltség egyik központja volt. A horvát glagolita irodalom számos képviselője között itt alkotott Šimun Greblo, Juri Žakan, Jeronim Greblo és Ivan Benčić is. A fennmaradt művek közül a legfontosabbak Omišalji Vid breviáriuma 1396-ból és Bartol Krbavac (Korbáviai Bertalan) misekönyve 1402-ből. Itt nyomatták a legrégibb horvát nyelvű nyomtatott könyvet a Roči misekönyvet 1483-ban. A fennmaradt roči pergamenek gyűjteménye a 16. – 18. századból származik. A falunak 1857-ben 152, 1910-ben 212 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, tejtermeléssel foglalkoztak. 2011-ben 154 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 152 | 165 | 188 | 164 | 191 | 212 | 2030 | 1796 | 149 | 139 | 157 | 162 | 161 | 178 | 146 | 154 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt három hajós plébániatemploma a 14. században épült, többszöri átépítés után mai formáját a 19. században nyerte el. Hálóboltozatos gótikus szentélyét 1495-ben építették. 26 méter magas kora barokk harangtornya 1676-ban épült.
- Szent Rókus tiszteletére szentelt harangtorony nélküli kis temploma[4] román stílusban épült. Eredetileg valószínűleg Szent Péternek volt szentelve és csak a 14. században kapta mai titulusát. A templom falain és félköríves apszisában ismeretlen mesterek 14. és 15. századi falfestményei maradtak fenn. A régebbi freskón Szent Pál apostol, a későbbi freskón a „Maiestas Domini” azaz a trónoló Krisztus és apostolai láthatók.
- Remete Szent Antal tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült, a 14–15. században átépítették. A templom középkori falfestményén 1200 körül bekarcolt glagolita ábécét találtak.
- A templom előtti téren 1475-ben épített reneszánsz lakóház és egy manierisztikus stílusú palota áll.
- Az egykori városi loggia a 18. században épült.
- A városkapu területén római és velencei emlékekből kőtárat rendeztek be.
- Itt van a Humtól Ročit húzódó glagolita ösvény végpontja.
- 1973-tól rendezik meg a Roči biennálét, a horvát kulturális örökség seregszemléjét.
- Minden év májusában tartják a hagyományos fiatal harmonikások nemzetközi találkozóját.
Források[szerkesztés]
- Buzet város hivatalos oldala (horvátul)
- Buzet turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Roč az Istrapédián (horvátul)
- Roč az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Horvát történelmi portál – Roč története Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Irodalom[szerkesztés]
Zdenko Balog: Roč u srednjem vijeku Račice 2005.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-585.
